Kockázatok azonosítása aloldal fejlécképe

Kockázatok azonosítása

A hatékony és sikeres megelőzés, beavatkozás alapja, hogy az érintett szervek, szervezetek ismerjék a térségben, a településen várható veszélyeket. A kockázatok azonosítási, elemzési és értékelési folyamata a katasztrófavédelmi rendszer egyik alappillére, alapfeladatainkat ezen eredményekre építve tervezzük és látjuk el.

Magyarország településeinek kockázatalapú besorolását először 1995-ben végezték el. A hidegháborús, honvédelmi alapokra épülő besorolás, valamint a természeti és civilizációs eredetű veszélyforrások megváltozása, összetettebbé válása, új kockázatok megjelenése, valamint az első besorolás óta eltelt időszak eseményei mind indokolttá tették a rendszer újragondolását, a települések valós kockázaton és veszélyeztetettségen alapuló újbóli osztályba sorolását.

A 2012-ben hatályba lépett katasztrófavédelmi jogszabályi változások lehetőséget biztosítottak a települések besorolási folyamatának átdolgozására, a reális veszélyeztetettség meghatározására, ezzel szolgálva a prevenciót és a hatékonyabb beavatkozást.

A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, valamint az arra épülő feladatok együttesen járulnak hozzá a megelőzés, a védelmi rendszer erősítéséhez, a lakosság védelmi szintjének növeléséhez.

Az új katasztrófavédelmi szabályozás alapján a lefolytatott kockázatbecslési eljárást követően – kockázatazonosítás, kockázatelemzés és értékelés – Magyarország valamennyi települését kockázati mátrix felhasználásával, az azonosított veszélyeztető hatások várható következményei, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a korrekciós tényezők figyelembevétele alapján három katasztrófavédelmi osztályba (I-III.) soroltuk.

A veszélyeztető hatások beazonosítását, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását a védelmi igazgatás szereplői (önkormányzatok, területi és helyi szintű védelmi bizottságok, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, érintett ágazatok, szervek) közösen hajtják végre. A sorolási eredményeket mind a természeti, mind az épített környezet dinamikus változása miatt az érintettek évenként felülvizsgálják.

A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását az új szabályozás alapján első alkalommal 2012-ben hajtottuk végre, amely 2013-tól lépett hatályba. Jelenleg Hajdú-Bihar megyében I. osztályba 8, II. osztályba 50 és III. osztályba 24 település sorolt.

Hajdú-Bihar megyei települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása

824426

A megyére jellemző katasztrófák

ÁRVÍZ, BELVÍZ, HELYI VÍZKÁR

A megyében árvízveszélyt okozó vízfolyások: Tisza, Berettyó, Sebes-Körös, Hortobágy-Berettyó. A kisebb folyók egy-egy településnél, vagy településrészeknél okozhatnak olyan zavart, amely beavatkozást igényelhet. Árvízveszély a Tisza és a Berettyó folyó egyes ártéri öblözeteiben keletkezhet. A Tiszán és a Berettyón veszélyes vízjárásra hajlamos időszak a téli, január-márciusi időszak, amikor a jeges árvizek kialakulásának valószínűsége nőhet meg, illetve a tavaszi időszak, amikor a zöldár levonulására lehet számítani. De árvízvédelmi készültséget elérő vízállások előállhatnak rendkívüli hidrometeorológiai helyzetből kialakuló árhullámokból, valamint a hosszantartó Körösökön levonuló árhullámok visszaduzzasztó hatására is. Tolna megyében árvízvédelmi szempontból szükségtározók: Kutas szükségtározó (Csökmő térségében), Ér szükségtározó (Pocsaj térségében).

Belvíz veszélyeztetettség elsősorban a megye déli részére jellemző, de a megy más területein is kialakulhat a kedvezőtlen időjárási körülmények okán.

Az általános felmelegedés, az ökológiai rendszer sérülése nyomán érezhetően átalakul földünk éghajlata, melynek kísérő jelenségei a rendkívüli időjárási viszonyok. Téli időszakban, több napig tartó havazás, vagy hófúvás esetén gyakran előfordul, hogy egy-egy település akár napokra megközelíthetetlenné válik.

Sajnos az elmúlt évek során jellemzővé vált nyáron az aszály, az azt kísérő tűzesetek, ugyanakkor az özönvíz jellegű felhőszakadások, jégesők, viharok esetenként tornádó okozta károk, úgy a településeken, mint azok környezetében. Leginkább jellemzők megyénkben a téli rendkívüli időjárási viszony, a heves esőzések és a szélviharok.

TÉLI RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI VISZONYOK

A megyében elsősorban a téli időjárási viszonyok okozhatnak kritikus helyzeteket. A rövid idő alatt lehulló jelentős hó mennyiség erős széllel, hófúvással társul, előfordulhat, hogy az utak több órára járhatatlanná válnak, hótorlaszok keletkeznek, a gépjárművek torlódnak. Ilyen esetekben zavarok keletkezhetnek a közlekedésben, az élelmiszer és az egészségügyi ellátásban. A közutakon a személy és áruszállító járművek, a veszélyes-anyag szállítmányok elakadhatnak, az utazókat és a személyzetet a hó és a hideg közvetlenül veszélyezteti. Hasonló zavarokat okozhat a télen többször előforduló ónos esővel együtt járó jegesedés is.

SZÉLVIHAR

A nagy sebességű légáramlások 80 km/h felett okoznak jelentős károkat. A nagy nyomással támadó levegőtömeg az útjába kerülő embereket, állatokat, tárgyakat elsodorhatja, az épületek födém szerkezetét megrongálhatja, esetleg épületeket pusztíthat el, fákat csavarhat ki. A légvezetékek leszakadhatnak, amely áramkimaradásokat okozhat, béníthatja a forgalmat.

HŐHULLÁM

A tartósan magas hőmérséklet vagy a rövid idő alatt jelentős hőmérsékletemelkedés megviseli az emberi szervezetet, az állatvilág és a növényvilág egyedeit. Közvetlen hatására tömeges rosszullétek lépnek fel, különösen jellemző ez a fokozottan veszélyeztetett személyeknél (nagyon fiatalok, idősek, érrendszeri betegek, legyengült szervezetek stb.).

IPARI KATASZTRÓFÁK

Potenciális veszélyhelyzetet a megye területén található, folyamatosan jelen lévő veszélyes üzemek okozhatnak.

Veszélyes ipari üzem az a veszélyes anyagot felhasználó, előállító, forgalmazó vagy tároló gazdálkodó szervezet, amelyet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I.21.) Kormányrendelet alapján a SEVESO hatálya alá tartozó veszélyes üzemnek kell minősíteni. Ezekben a létesítményekben a kormányrendelet mellékletében meghatározott anyagok mennyisége meghaladja az alsó vagy a felső küszöbértéket.

A megyében 5 felső 10 alsó és 18 küszöbérték alatti veszélyes üzem működik. Emellett nagy a veszélyes anyag közúti és vasúti szállításából, adódó veszélyeztetettség is.