Megye veszélyeztetettsége


Hajdú-Bihar megye veszélyeztetettsége
 

1. Természeti veszélyeztetettség:
 
1.1. Árvízi veszélyeztetettség
 
A megye területén három éghajlati típus, az atlanti-óceáni, a mediterrán és a kontinentális hatása felváltva érvényesül, ezért az év bármely időpontjában kialakulhatnak árvizek. A területet a Tisza, Sebes-Körös, Berettyó, Ér árvizei, a Hortobágy-Berettyó és a Kálló nagyvizei veszélyeztetik. A síkságról érkező folyók esése és vízsebessége lecsökken, az árhullámok egymásra torlódhatnak, a tartós magas vízállás teszi próbára a gátakat.
 
Az Sebes-Körösön és a Berettyón az árhullámokat heves vízszintemelkedés jellemzi, mivel ez a két folyó a Partiumban, a közeli Erdélyi-szigethegységből ered és viszonylag nagy sebességgel érkezik megyénk területére.
 
A megye vízrajzi adottságából adódóan egyes területek fokozottan árvízveszélyesnek minősíthetőek. Valamennyi terület a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: TIVÍZIG) működési területére esik. Az ártéri öblözetekben a megye 32 településének teljes lakosságát, 2 települést részben veszélyezteti az árvíz. A veszélyeztetett lakosság száma 77.000 fő.
 
A domborzati viszonyok miatt a megye területének 42 %-a, 2.607 km2 ártér. Az árvízi fenyegetettség mértéke a megyében meghaladja az országos átlagot. Az ártér önálló árvízvédelmi öblözetek sorozatából áll, amelyeket gátszakadás esetén a víz elönt, de onnan más öblözetbe átlépni nem tud. Az öblözetek határai átnyúlnak a közigazgatási határokon, az alábbi ismertetésben csak a Hajdú-Bihar megyei területek nagysága szerepel. Ártéri öblözetek a megyében:
 
·        Hortobágyi ártéri öblözet: Területe 1.360 km2. Nyugati és északi határát a Tisza bal parti védtöltése, keleti határát a Keleti-főcsatorna jobb oldali töltése és a tiszántúli löszhát nyugati széle képezi. Az öblözetnek délről természetes vízrajzi határa nincs, a Hortobágy-Berettyó Ágotai hídjáról nyugati irányban a Németéri depóniája zárja le az öblözetet a nádudvari magaspartig.
 
·        Nagy-sárréti ártéri öblözet: Területe 225 km2. Nyugati határát a Hortobágy-Berettyó bal parti védtöltése, D-i határát a Sebes-, és a Hármas-Körös jobb parti védtöltése adja. DK-i és K-i határa a Berettyó folyó jobb parti védőgátja, valamint a Kálló és a Keleti-főcsatona jobb oldali töltése. Az É-i, ÉK-i határvonalat a Bihartorda, Biharnagybajom, Sárrétudvari, Báránd, Püspökladány településeket összekötő magasvonulat adja.
 
·        Berettyóújfalui ártéri öblözet: Területe 155 km2. NY-i határa a Kálló-főcsatorna baloldali töltése és a Keleti-főcsatorna baloldali depóniája. É-i határát magasvonulatok és a Nyírség déli nyúlványai alkotják. K-ről az országhatár, D-ről pedig az Ér jobb parti védtöltése határolják.
 
·        Érmelléki ártéri öblözet: Területe 17 km2. Az öblözet D-ről és NY-ról a Berettyó jobb parti, É-ról az Ér bal parti védtöltése határolja, K-i határát az államhatár alkotja.
 
·        Kis-sárréti ártéri öblözet: Területe 850 km2. D-i határát a Sebes-Körös jobb parti, NY-i, és É-i határait a Berettyó bal parti védtöltése képezi. K-i határát Körösszegapáti, Berekböszörmény, Biharkeresztes, Nagykereki, Kismarja településeket összekötő magaspart adja.
 
Veszélyességük miatt külön említést kell tenni a jeges árvizekről. Ha az enyhülés a folyók felső szakaszán hamarabb érezteti hatását, mint ahogy az alsó szakaszon a zajlás megindulna, akkor a felülről meginduló árhullám a folyó alsóbb szakaszán álló jeget találva igen veszélyes, jégtorlódásos árvizet okozhat. Ugyanez a helyzet, ha a kanyarokban ill. mederszűkületekben lelassult sodrás miatt illetve zsilipeknél műtárgyaknál torlódik össze a zajló jég.
 
Jeges árvíz kialakulására akkor kell számítani, ha:
-         a folyók és mellékfolyói teljesen, vagy nagy részben jéggel fedettek
-         a folyók felső szakaszain több helyen van jégtorlódás
-         a vízgyűjtőn a sokévi átlagot meghaladja a hóban tárolt vízkészlet
 
Jeges árvíz veszélye valamennyi folyón kialakulhat, mivel a jégtorlasz dugót képez a mederben, így a visszaduzzadt víz meglépheti a gátak koronáját, illetve a jég nyomása megrongálhatja a gátakat. Ez ellen a torlaszok kialakulásának megakadályozásával (jégtörő hajók alkalmazásával) illetve robbantásával lehet a leghatékonyabban védekezni.
 
 
1.2. Belvízi veszélyeztetettség
 
A belvíz veszélyeztetettség valamennyi ártéri öblözetben fekvő települést, ezenkívül néhány községeket, kis várost érint. Sajátossága, hogy a veszélyeztetett területen magas a szociálisan hátrányos helyzetű népesség. Az alacsonyabban fekvő települések, településrészek belvíz veszélyeztetettsége miatt, a hajléktalanná váló lakosság elhelyezéséről kell gondoskodni / 39 település 104.000 fős lakossága /. Az itt található 40-50 éves, vagy még ennél is öregebb, megfelelő alapozás, és szigetelés nélkül épült vályogházak élettartama a végéhez közeledik. A magas talajvíz és egy, vagy sorozatos intenzív esőzés hatására belvízi elöntés alakul ki a települések mélyebben fekvő részein. Ilyen esetekben a falak feláznak, majd a száradás folyamán a fal szerkezete instabillá válik, felgyorsul az épület amortizációja, s az lakhatatlanná válnak. A helyzetet súlyosbítja az a tényező, hogy az épületek tulajdonosainak egy része a házak minimális védelméről (vízelvezetés, árok-, áteresztisztítás) sem gondoskodik, többnyire az állam, vagy az önkormányzat által történő lakásmegoldás, illetve kárenyhítés reményében.
A belvízelvezetés belterületeken az önkormányzat kezelésében lévő vízelvezető rendszereken történik. A víztömeg továbbítása vagy közvetlenül, vagy a megyében működő 5 (Berettyó, Körös-Berettyó, Királyéri, Hamvas-Sárréti, Hortobágymenti) vízgazdálkodási társuláson keresztül az állami tulajdonú és a TIVIZIG kezelésében lévő csatornákba és tározókba kerül. Az állandó és időszakos tározókban 63 millió m3 elvezetett belvizet lehet tárolni.
 
 
1.3. A rendkívüli időjárási viszonyokból adódó veszélyeztetettség
 
Hajdú-Bihar megye területén bárhol kialakulhat veszélyeztetés a rendkívüli időjárási viszonyok miatt, amely valamennyi településen védekezési feladatokat eredményezhet.
           
Elsősorban az alábbi veszélyekkel kell számolnunk:  
 
-         Rendkívüli téli időjárás
-         Rendkívüli meleg időjárás
-         Rendkívüli csapadékos időjárás
-         Szélvihar
           
1.3.1 Rendkívüli téli időjárás:
 
A tél általában kemény fagyokat hoz a megyében. A Körös-vidéken a januári középhőmérséklet –2,0 és –2,5 oC közötti. Északkelet felé a középhőmérséklet csökken, eléri, sőt meghaladja a –3,0 oC-ot. Télen gyakori a gyors időjárás-változás. A hideg tél miatt későn tavaszodik. Gyakori a tavaszi fagyveszély, még áprilisban is fagyos napokkal kell számolni. Az utolsó fagy rendszerint április 20-25-e között következik be, de minden harmadik-negyedik évben májusi fagy is előfordul.
 
Az elmúlt évek téli időszakaiban a megye területén többször is kialakult olyan helyzet, amikor egyidejűleg egy-egy főútvonal, több mellékút, illetve egy vasútvonal vált járhatatlanná. A tapasztalatok alapján hófúvások bekövetkezésére elsősorban a 33. és 36. sz. főútvonalon, valamint a megye északi térségében kell számítani.
 
A 2012. évihez hasonló téli helyzethez hasonlóan legutóbb 2003. februárjában alakult ki rendkívül súlyos helyzet, amikor egyidejűleg 12 járhatatlan és 2 csak egy nyomon járható út volt a megyében. A rossz útviszonyok a közlekedési nehézségek mellett növelik a közúti veszélyes áru szállítási kockázatot is. Ezen időszak egyik tapasztalata, hogy a főútvonalak teljes felszabadításáig meg kell tiltani a tehergépkocsik közlekedését, azután pedig a helyzet normalizálódásáig váltakozó irányú, egy nyomon történő, rendőri felvezetéses formában kell a közlekedést biztosítani.
 
Rendkívüli téli időjárási viszonyok között súlyosbítja a helyzetet a városok és községek külterületén lévő számos kertségi településrésszel rendelkező településszerkezet. A „kertvárosi” település-részeken egyre többen laknak kint állandó jelleggel. A három napot meghaladó intenzív havazás következtében egyes települések, településrészek elzáródhatnak a külvilágtól.Az elszórt, egymástól és a főútvonalaktól távol eső településrészeket egyenként kell felszabadítani, jelentős erő-eszköz felhasználásával. Az itt élő emberek ellátásának megoldásához adott esetben helikopter és honvédségi terepjáró eszközök igénybe vételére is szükség lehet.
 
1.3.2. Rendkívüli meleg időjárás:
 
A megye sugárzásviszonyai viszonylag kedvezőek. A napsütés évi összege 2020-2150 óra, az évi középhőmérséklet átlaga pedig 10,0-11,00 oC között mozog északról dél felé haladva. A fátlan, szikes Hortobágy és a Berettyó-vidék kapja a legtöbb napsütést. A Hortobágy nyári középhőmérséklete 21,5-22 oC (az évek 40-45%-ában van eshetőség arra, hogy itt júliusban 22oC-ot meghaladó legyen). A Hajdúságban a júliusi középhőmérséklet 21,0-21,5 oC, míg a Nyírségben 20,5-21,0 oC között változik. Átlagban az első nyári nap április 28-a, az utolsó szeptember 25-e. A havi középhőmérséklet évi ingadozása a Hortobágyon 24,5 oC, amelyet a legnagyobb ingadozások között tartanak számon az országban. Magas a nyári (83,5) , a hőség (26,8), illetve a forró napok (3,0) száma. A kontinentalitás fokát jól mutatja, hogy a középhőmérséklet évi ingása Debrecenben 23 oC, míg az abszolút ingás megközelíti a 70 oC-ot is.
 
Amennyiben az országban több napon át 35 oC fokot meghaladó hőmérsékletet jelez előre a Meteorológiai Szolgálat, fontolóra kell venni a "HŐSÉGRIADÓ" elrendelését. A meleggel - figyelembe véve az Európában a nyári forróság során kiugróan magas halálozási adatokat, - fel kell készülni ezek bevezetésére. Ilyen esetekben a lakosság tájékoztatását az Országos Mentőszolgálat és az egészségügyi szerv hajtja végre, de ezen túlmenően néhány más rendszabályt be lehet vezetni, mely a Megyei Védelmi Bizottság hatáskörébe tartozik. Legutóbb 2015. augusztus 07-én volt III. fokú hőségriadó elrendelve. A hőséggel kapcsolatban három fokú skálán figyelmeztet a meteorológiai szolgálat. A legalacsonyabb, I. fokozatú riasztást akkor adják ki, ha a napi középhőmérséklet megközelíti a 25 fokot. II. fokozatú a riasztás, ha a napi középhőmérséklet három napon át meghaladja a 25 fokot, vagy egy napon átlépi a 27-et. A III. fokozatú riasztást, akkor adják ki, ha három napon keresztül 27 fok fölötti a napi átlagot mérnek.
 
1.3.3. Rendkívüli csapadékos időjárás:
 
A csapadék szempontjából Hajdú-Bihar megye az Alföld, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe: a csapadék évi mennyisége nem éri el az 500 mm-t. A Hajdúságban és a Berettyó-Körös vidéken ez 500-550 mm-ig, a Dél-Nyírségben 600 mm-ig emelkedik. Ebből 300-350 mm jut a tenyészidőre. Legcsapadékosabb hónap a június (55-75 mm), legszárazabb a január (25-35 mm). A csapadék az év folyamán egyenlőtlenül oszlik el. Az eltérés értéke az országban itt az egyik legmagasabb.
 
Ugyancsak a kontinentalitás jut kifejezésre a csapadék bizonytalanságában is. Az évi csapadék mennyisége – főleg annak eloszlása miatt – nem elegendő a mezőgazdasági termelés biztonságához. Az évi vízhiány legnagyobb a Hortobágyon (150-175 mm), de a legjobb mezőgazdasági területen, a Hajdúságban is 100-150 mm. A hótakarós napok száma több évtized átlagában 30-40, az 1990-es években ettől is kevesebb. A gyakori erős szelek miatt a lehullott hó sem borítja egyenletesen a felszínt, ami növeli az őszi vetések esetében a fagyveszélyt. Az év folyamán a csapadék eloszlása nem egyenletes, 2,5 szeres mennyiség is lehullhat a csapadékosabb hónapokban, amely belvízi veszélyeztetést okozhat a talajvízszint emelkedése miatt. A nagy mennyiségű eső hirtelen, rövid idő alatt történő lezúdulása /50-100 mm/ elöntéseket okozhat a települések alacsonyabban fekvő részein.
 
1.3.4. Szélvihar:
 
A szélviharok kialakulására a bihari részen nagyobb az esély, ahol a szélsebesség elérheti a 120-130 km/h is. A nyírségi részen a tavaszi hónapokban gyakori a homokverés, a löszös területeken a porvihar.
 
A kontinentális éghajlat miatt, valamint klímaváltozásból eredő ismétlődő szélsőséges időjárási jelenség Hajdú-Bihar megyében rendszeresen pusztít. 1997. májusában Told község, 2005. május 18-án a megye középső részén 19 település, 2009. június 20-án Derecske, 2010. június 14-én 5 település szenvedett különböző súlyosságú károkat.
 
Fennáll a veszélye, hogy az erős szél következtében, illetve az ebből adódó fakidőlések miatt az épületek tetőszerkezetei károsodnak, a lakossági és a vasúti elektromos hálózatok sérülnek, valamint a szabadban parkoló gépjárművek károsodnak. Az elektromos hálózatok sérülései miatt több településen volt, illetve várható teljes, vagy részleges áramszünet. Az áramellátás kimaradása miatt a helyi vízmű-, valamint szennyvíztelepek leállhatnak és így a vezetékes vízellátásban és a szennyvízelvezetésben is kimaradások jelentkezhetnek. A vasúti elektromos hálózatok sérülése miatt közlekedési fennakadások várhatók.
 
 
1.4. Járvány veszélyeztetettség (növényi, állati, emberi)
 
Hajdú-Bihar az ország egyik legjelentősebb agrármegyéje, Bács-Kiskun megye után a legnagyobb mezőgazdasági területtel rendelkező terület. Az összes mezőgazdasági terület nagysága Hajdú-Bihar megyében összesen közel 520.000 hektár. Az utóbbi években a meglévő növénybetegségeken túl számos új kártevő jelent meg. A tűzelhalás sújtja a gyümölcsösöket, illetve egy új kukoricabogár károsítja tömegesen a virágzásban lévő növényeket.
 
A megyének meghatározó szerepe van az állattenyésztésben is. 100 hektár mezőgazdasági területre átlagosan 18 db szarvasmarha és 102 db sertés, 40 juh jut.
 
Az országos állományból való részaránya a szarvasmarha esetében 9%, juhból 20%, tyúkféléből pedig 7%-os. A mezőgazdaságban a tulajdonosi struktúra átalakulása során egyre nő a jelentősége az egyéni gazdálkodásnak, ez jelenleg a megye földterületének több mint felére jellemző, s lényegében ehhez hasonló az arány az állattenyésztésben is.
 
A járvány olyan jellegű fertőző betegség, amely viszonylag rövid időn belül a megszokottnál nagyobb számban, tömegesen fordul elő. Bármely járványfolyamat létrejöttéhez, fennmaradásához, terjedéséhez három alapvető tényező egyidejű jelenléte szükséges:
·      a fertőző forrás
·      a terjedés lehetősége
·      a fogékony szervezetek
 
Ezek bármelyikének hiányában járványfolyamat nem alakul ki, vagy a meglévő megszakad, ha megszűnnek a járványfolyamat elsődleges mozgató erői. A járványfolyamat elsődleges mozgató erői hatásának érvényesülését jelentős mértékben módosítják külső környezeti, foglalkozási és társadalmi tényezők. Ezeket együttesen a járványfolyamat másodlagos mozgatói erőiként jellemezzük. A járványfolyamat kialakulása, fennmaradása csak az elsődleges tényezők megléte esetén lehetséges, ezért a fertőző betegségek megelőzésére, leküzdésére irányuló tevékenység minden esetben elsősorban az elsődleges mozgató erőkkel kell, hogy foglalkozzon.
A fertőzés tárgya szerint megkülönböztetünk humán és állatjárványokat.
 
A betegségek közül hazánkban az influenza súlyos vírusfertőzés okoz ismétlődő járványokat.  Kórokozói a humán és az avián influenza vírusok. Az influenza pandémia egy vagy több kontinensre kiterjedő, tömeges megbetegedéssel, jelentős számú áldozatokkal járó járvány.
 
Járványok kialakulásának körülményei:
 
- Békeidőben előforduló „szokványos” katasztrófahelyzetek során (földrengés, árvíz, robbanás, stb.):
·          a közegészségügyi-járványügyi helyzet csak viszonylag rövid ideig és általában körülírtan romlik meg (pl.: baktériumgazda környezetéből kiinduló hastífusz járvány)
·          jellemző, hogy a járványügyi helyzet kevésbé kedvezőtlen, mint háborús helyzetben. A katasztrófa-elhárítás lehetősége azonnal adott: védőoltások alkalmazása (tífusz, tetanusz, stb.), a higiénés helyzet javítása (ivóvíztisztítás, fertőtlenítő szerek, stb.)
 
- Háborús helyzetben:
·          maximálisan romlik a közegészségügyi-járványügyi és higiénés helyzet;
·          a lakosság általános ellenálló képessége romlik;
·          nagyarányú migráció;
·          biológiai hadviselés (olyan kórokozók erőteljes cirkulációja alakul ki, mely természetes úton nem jöhetett volna létre);
·          védőoltások teljesítési aránya jelentősen csökken.
 
- Új, vagy régen elő nem fordult fertőző betegségek előfordulása esetén:
·          a lakosságnak nincs, vagy jelentősen csökkent a betegségekkel szembeni védettsége;
·          Fontos: a fertőző betegségek terjedési módja (pl.: influenza pandemia), továbbá az adott betegséggel szemben van-e specifikus megelőzésre mód, és az a lakosság számára hozzáférhető-e, illetve időben külföldről beszerezhető-e.
 
- Adott betegséggel, vagy betegségekkel szemben a lakosság immunállapota erőteljesen csökken (szerológiai vizsgálatok eredménye és az epidemiológiai adatok előrejelzése járványt jósol).
 
- Egyéb tényezők következtében kialakult járványveszély (közös terjesztő tényező által okozott megbetegedések halmozódása (pl.: víz – hastífusz, vérhas, hepatitisz).
 
 
1.5. Földrengésből adódó veszélyeztetettség
 
Hajdú- Bihar megye területének nagy részén a legnagyobb földrengés intenzitású érték, melynél nagyobb 70 %-os valószínűséggel nem várható 200 év alatt az MSK- 64 12 fokozatú skáláján mérve M = 3-4. / műszerrel mérhető, néhányan érzik / A megye déli részén, a Berettyó – országhatár térségében magasabb értékek várhatóak, M = 5-6. / a rengéseket mindenki érzi, a gyengébb szerkezetű épületeken repedések keletkezhetnek. /
 
A földrengés bekövetkezésekor alapvetően kettős károkozással kell számolni, ezek:
 
A földrengés elsődleges veszélyei:
 
-         a talaj mozgása (az intenzitás függvényében a felszíni létesítmények rombolódása);
-         a talajfelszín törése (infrastruktúrák rombolódása);
-         földcsuszamlás (a rombolódás mellett betemetődés);
 
A földrengés másodlagos veszélyei:
 
-         közműhálózat (víz, gáz, elektromos, csatorna stb.) megsérülése;
-         a közlekedési és kommunikációs hálózat megsérülése;
-         veszélyes anyagok kiszabadulása;
-         tüzek keletkezése;
-         fertőzés- és járványveszély;
 
Egy közepes erősségű földrengés bekövetkezése esetén a megyében ott kell számolni jelentős rombolódásokkal, ahol a lakóépületek összetételénél a vályog építésű ingatlanok aránya magas.
 
A világ számos országában megtörtént tragikus földrengés – katasztrófák azonban arra irányítják rá a figyelmet, hogy fel kell készülni a súlyosabb következményekkel járó válsághelyzetek kezelésére is annak érdekében, hogy annak hatásai a lehető legalacsonyabb szintre csökkenthetők legyenek, illetve a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb válságkezelést eredményezzék.
 
A földrengés előfordulási adatok alapján megállapítható, hogy a Hajdú-Biharban kicsi a valószínűsége közepes, vagy nagyobb erősségű földrengés bekövetkeztének. Bekövetkezett földrengés azonban, annak intenzitásától függően, számottevő veszélyeztetés alakul ki, amely a megye hátrányos helyzetű, illetve a sűrűn lakott területeit fenyegeti.
 
 
2.    Civilizációs veszélyeztetettség
 
A megye természeti adottságaiból, földrajzi elhelyezkedéséből, közlekedési és gazdasági infrastruktúrájából adódóan nukleáris, vegyi ár- és belvízi, közlekedési és határközelségi veszélyeztetettség jellemző elsősorban. A veszély jelentőségét alátámasztja az a tény, hogy valamennyi I. sorolású településen van valamilyen civilizációs veszélyforrás. Noha az I. sorolású települések számaránya az összes településhez viszonyítva 12,2 %, a lakosság vonatkozásában ez az arány 57,2 %.
 
 
2.1. Nukleáris veszélyeztetettség
 
A megyeszékhely, Debrecen megyei jogú város belterületén III. 2 nukleáris létesítmény üzemel, amely az üzemi dolgozókon, a létesítmény területén belül tartózkodó személyeket, ezenkívül a környező lakóterület néhány fős lakosságát is veszélyezteti. A nagy aktivitású sugárforrások veszélyeztető hatásai alapjául szolgáló eseménynek az „árnyékolás” emberi hibából, vagy szándékosságból eredő megszűnése feltételezhető. Ilyenkor a forrásból származó radioaktív sugárzás közvetlenül terheli a dolgozókat vagy a lakosság egyes csoportjait.
 
A megyében lévő nukleáris létesítmények:
 
1.      DISPOMEDICOR Rt. A létesítmény, amelyben sugársterilizáló üzem működik.
 
2.      Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Radiológiai Klinika, amelyben kobalt terápiás laboratórium működik.
 
 
2.2. Vegyi veszélyeztetettség
 
Korunk egyik legdinamikusabban fejlődő ipara a vegyipar. A zárt rendszerből kikerülő veszélyes vegyi anyagok fizikai – kémiai toxicitási tulajdonságai szabják meg a szennyezés formáját, a terjedés kialakulását, valamint a károsító hatás mechanizmusát.
 
A katasztrófahelyzet megítélésénél prioritása van a veszélyes vegyi anyagok illékonyságának. Magas illékonyságú anyagok esetében kiömlésről, s ezt követően talaj vagy általánosan környezet szennyezésről beszélhetünk. Alacsony illékonyságú anyagok kiszabadulása a légkört szennyezheti, mivel a veszélyes vegyi anyagok gáz, gőz vagy aeroszol – halmazállapotú részecskével szennyezett levegő tömeg a talaj menti szélmozgás irányában néhány km távolságba eljuthat, veszélyeztetve az érintett területen a lakosságot és az anyagi javakat. 
 
A megyében 10 településen, 38 telephelyen használnak, ill. tárolnak jelentős mennyiségű vegyi anyagot. A vegyi veszélyeztetettség közvetlenül összesen 138 km2-es terület 74 ezer fős lakosságát veszélyezteti. Közvetetten közel 340 ezer fős lakosságot érint, mivel a létesítmények zöme a településeken belül találhatók.
 
A SEVESO II. irányelvek szerint, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet hatálya alá eső az üzemek közül 8 üzem alsó, 3 üzem felső küszöbösnek minősül, 1 üzem besorolási eljárás alatt áll. Küszöbérték alatti létesítmények jelenlegi száma: 38 db. Ezeknek a felülvizsgálata, illetve beazonosítása folyamatban van. A fentieken kívül 11 db nem minősített, jelentősebb mennyiségű veszélyes anyagot tároló üzem működik Hajdú-Bihar megyében.   
 
A tsz-ek, állami gazdaságok megszűnésével, átalakulásával a mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagok (műtrágya, permetező szer stb.) forgalmazása és használata csökkenő tendenciát mutat. A tartósítóipar fellendülése azonban növekvő ammónia felhasználásához vezetett az utóbbi években. A részben külföldi tulajdonú vállalkozásokban általában biztonságosabb technológiákat alkalmaznak a környezet és a lakosságot érintő veszélyeztetés elkerülésére. Különösen jelentős a megyeszékhely, Debrecen vegyi veszélyeztetettsége, mivel a városban 16 veszélyes létesítmény üzemel, zömében belterületen, a város jelentős részét veszélyeztetve.
 
Külföldi vegyi veszélyforrás a Nagyváradon / Románia / üzemelő vegyipari létesítmény, amely a megye dél-keleti része 6 településének teljes lakosságát veszélyezteti.
 
A megyén az alábbi föld alatti és feletti veszélyes anyagot szállító vezetékek haladnak át:
·        kőolaj vezeték 
·        etilén gázvezeték
·        gázolaj termékvezeték
·        földgáz vezeték
 
Egyesített nyomvonaluk: (Tiszavasvári SZSZB megye felől) Hajdúnánás-Tedej - Újtikos (Tiszaújváros BAZ megye felé). A nyomvonal Hajdú-Bihar megyei hossza: 19 km.
 
 
2.3. Közlekedési veszélyeztetettség
 
A megyét két országos jelentőségű vasútvonal és két nemzetközi forgalmat is lebonyolító országos közút szeli át. Két átadott autópálya szakasz M3, M35 (53,5 km) található a megyében. A 4-es számú elsőrendű főközlekedési út megyén áthaladó hossza 84,67 km. Püspökladánytól Nagyváradra vezető 42 sz. főútvonal a megyét 63 km hosszan szeli át. A II. rendű útvonalak száma 6, hosszuk: 399 km, a III. és IV. rendű összekötő utak hossza összesen 938 km.
 
A megye területén áthaladó közúti szállítás 26 település 376 ezer fős lakosságát veszélyezteti.
 
Különösen veszélyeztetett a közlekedés szempontjából Debrecen helyzete, mivel vasúti és közúti csomópont szerepet tölt be és a város NY-i szélén 2005-2006-ban épült elkerülő út csak korlátozottan tehermentesíti a település belterületén haladó utak forgalmát, mivel a 4-es számú főút felé északi irányban nincs összeköttetése az elkerülő útvonalnak. Az elkerülő szakasz forgalma, ezen belül teherforgalma meglehetősen gyér, csak a 35-ös, 33-as főutak minimális tranzitforgalmát vezetik el D-i irányban, a 4-es főút felé. A jelentős tranzitforgalom ezért továbbra is a városon keresztül halad át. A közlekedési veszélyeztetettséget, valamint a potenciális veszélyes áru szállítási baleset kockázatának csökkenése a Debrecent elkerülő 4-es főút É-i és D-i leágazásának összekötésével, az elkerülő szakasz teljes kiépítése után várható.
 
A Hajdú-Bihar megyén áthaladó Budapest - Záhony vasúti fővonalon, valamint a Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonalon zajló vasúti szállítás 14 település 303.000 fős lakosságát veszélyezteti. A személy- és áruszállítás szempontjából jelentős szerepe van a Debrecen MÁV Nagyállomás vasúti csomópontnak, mely Budapest – Záhony főútvonalon fekszik. Erről a csomópontról indulnak ki, illetve ágaznak el a megye településeinek vasútvonalai. A vasútvonalak centrikus elhelyezkedésűek, a „Nagyállomás” csomópontot érintik.
 
A fő veszélyforrás a közlekedésben:
 
A hazai vegyipar leépítésével, a nagy vegyi üzemek felszámolásával, vagy felaprózásával a kisebb vállalkozások veszélyes anyag szállításai már nem lakott területeket elkerülő vagy csak érintő vasúton zajlanak elsősorban, hanem a lakott területeken áthaladó közutakon. A számításokat gyakran egyéni fuvarozók, vállalkozók bonyolítják le, akiknek veszélyes anyag szállítási ismeretei és járműveik műszaki állapota kívánni valót hagynak maguk után. Az utóbbi években, a katasztrófavédelem területi szervei által végzett közúti veszélyes anyag szállítás ellenőrzési, szankcionálási tevékenységének kezdete óta a szállítási morál folyamatos javulásával számolhatunk, azonban volumenénél fogva továbbra sem zárhatók ki közlekedési balesetek, katasztrófák.
 
A vegyi katasztrófák forrásoldali megközelítését tekintve a szállítás jelenti a potenciálisan legnagyobb veszélyforrást. Szállítás során bekövetkezett baleset illetve katasztrófa esetén számolni kell olyan különleges helyzetek kialakulásával, amelyek egy vegyi üzem balesetnél nem jelentkeznek:
 
·        viszonylag kis területen, nagy koncentrációval szennyeződik a környezet,
·        kész szállítmányok esetében igen gyakori a fantázia-név megjelölés a készítményekről, s az esetek nagy többségében nyelvtudási nehézségek miatt a gépkocsivezetőtől információt nyerni képtelenség, az úti okmányok általában eltűnnek és a baleset során a veszélyességi bárcák felismerhetetlenek,
·        a szállítási előírásoknak nem felel meg a szállítmány, és mentvén a kihágást, hamis információk jutnak el a beavatkozókhoz,
·        az információ-hiány nagymértékben megnöveli a felderítés szükségességét, a VFCS személyzetének rövid időn belül információt kell adnia a szállítmány beazonosítható kémiai jellemzőiről. Ezt nem csak az esetleges közelben lévő lakosság védelme miatt szükséges, hanem a mentésben résztvevők egészségi védelme is megköveteli.
·        alapkövetkeztetésként megállapítható, hogy ismeretlen vegyi anyagot szállító jármű esetében a felderítés és azonosítás befejeztéig mentést, mentesítést megkezdeni nem szabad, ez alatt a baleseti szituációt maximális veszély feltételezésével kell kezelni, illetve feltételezni kell a vegyi anyag kiszabadulását.
·        természetesen a felderítés befejeztéig a legsürgősebb életmentő és elsősegélynyújtó beavatkozások elvégezhetők, de csak a maximális veszélyhelyzetre vonatkozó egyéni védelmi rendszabályok bevezetésével (egyéni légzés-és bőrvédő eszközök használata, kellő biztonsági övezet lezárása).
 
 
2.4. Légi jármű balesete
 
A 30/1998. (VI. 24.) BM-HM-NM-PM rendelet rendelkezik a bajba jutott légi járművek kutatása-mentése esetén a teendőkről. A kutatást és az utasok mentésének megszervezését és a feladatok koordinálását az OKF Főigazgatója végzi.
 
A megye felett áthaladó légifolyosók, a Debrecenben működő nemzetközi repülőtér működése a bajbajutott légijármű okozta veszélyhelyzet kialakulásának kockázatát jelentősen növeli.
 
 
2.5. Terror veszélyeztetettség
 
Magyarország egyre szélesebb nemzetközi szerepvállalásából, valamint a NATO tagságból adódó kötelezettségek miatt hazánk aktívan vesz részt különböző külföldi akciókban, küldetésekben. Ez a tény maga növeli a terror veszélyeztetettséget. Mivel Magyarországot a korábbi években nem érintette a terrorizmus - ennek elhárításában még nem szerzett kellő jártasságot - mint közeli és könnyű célpont fokozottan ki van téve egy esetleges támadásnak.
 
Általános, globális jelenség a migráció is. Az eltérő vallású és kultúrájú bevándorlók körében megjelenik a radikalizmus. Aktivizálódását a gazdasági válságok, a megélhetési nehézségek idézik elő. Magyarország elsősorban tranzitállomás a nemzetközi migrációban, a nincstelen és illegális bevándorlók száma várhatóan emelkedik.
 
Magyarországon, így Hajdú-Bihar megyében a XXI. század első évtizedére jellemző gazdasági és politikai válságjelenségek miatt a politikai radikalizmus aktivizálódásával is számolni kell.
 
 
2.6. Levegőszennyezés
 
Veszélyes légszennyezettségi helyzet, szmoghelyzet a környezeti levegőnek az a szennyezettségi állapota, amikor huzamosabb ideig tartó kedvezőtlen meteorológiai viszonyok fennállásakor a meghatározott szennyező anyagok koncentrációja (komponensenként) 2 órás időtartamban 2 telemetrikus mérőállomáson egyidejűleg meghaladják a megállapított határértéket. Szmoghelyzetet a szennyező anyagok kibocsátása a légkörben lejátszódó folyamatok és a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok együttes hatása hozza létre. Szmoghelyzet, füstköd elsősorban nagyvárosok légterében alakulhat ki. Forrása egyfelől a korszerűtlen fűtő-tüzelőberendezések által tökéletlenül elégetett ásványi tüzelőanyagok, másfelől a belsőégésű motorok nagy mennyiségben felszabaduló füstgázok égésterméke. Közvetlen kialakulását kedvezőtlen időjárási viszonyok, mint szélcsend, leszálló légáramlatok (inverzió), vagy teljes légköri stabilitás (izotermia) teszi lehetővé. A füstköd különleges esete a forró nyári napokon jelentkező, „száraz homály”-nak nevezett fotokémiai köd, amely még veszélyesebb, mint a téli füstködnél. Ez ugyanis a kipufogógázokból, napfény hatására keletkezik és kifejezetten légúti irritációt okozó és rákkeltő vegyületek alkotják.     
 
Levegőszennyeződés kialakulhat természeti jelenségek és/vagy emberi mulasztás miatt is (homok-, porviharok, erdőtüzek). Hajdú-Bihar megyében ritkán jelentkezik kritikus légszennyezettségi körülmény, illetve esemény előfordulása. Legutóbb a 2011. év végén történt ilyen esemény Debrecenben, hosszan tartó szélcsendes inverziós meteorológiai körülmény folytán, mikor különböző égéstermékek (kipufogó gáz, fűtéstechnikai berendezések füstje, stb.) feldúsultak a város levegőjében.
 
A légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek
·      Erdők, kivéve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a városok, községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok. Hajdú-Biharban két jelentős összefüggő erdőség van, a Nyírségi erdő vidéke és a Tisza-ártéri erdők.
·      Természetvédelem alá vont területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természet-védelmi területek).
·      Mező-, kert- és erdőgazdasági kutató és kísérleti területek, (A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum létesítményei és azok kezelésében lévő területek).
·      Arborétumok, botanikus kertek, génbankok (Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző KHT) területei.
 
 
2.7. Vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben
 
Hajdú-Bihar megyében a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezése megyén belüli szennyező forrásból adódóan mára nem jellemző. Az 1990-es évekre és a 2000-es évek elejére jellemző illegális veszélyes hulladékkal történő alkalmi vízszennyezések visszaszorulóban vannak, a következetes hatósági intézkedések és megelőzési tevékenységnek köszönhetően. Felszíni vizek súlyos szennyezésére legutóbb 2001-ben került sor. Romániából a Tiszán február hónapban ciánvegyületek, március hónapban nehézfém-vegyületek okoztak ökológiai katasztrófát. A nehézfém-vegyületekkel szennyezett víz Keleti-főcsatornába kerülésével veszélybe került Balmazújváros, Debrecen, Hajdúnánás, Nagyhegyes települések ivóvíz ellátása. A jelenlegi román környezetvédelmi helyzetből adódóan - egy esetleges baleset, vagy rendkívüli időjárás következtében - továbbra is számolni lehet a felszíni vizek (Tisza, Berettyó, Sebes-Körös) szennyezésével.
 
 
2.8. Veszélyes hulladék okozta veszélyeztetettség
 
A hulladék:a termelő, szolgáltató vagy fogyasztói tevékenységek során, vagy ezek következtében keletkező - tulajdonosa által rendeltetése szerint fel nem használt, illetve a keletkezés folyamatába vissza nem vezetett, vagy adott formájában arra alkalmatlan - maradékanyag, elhasználódott, illetve selejtté vált termék. A veszélyes hulladékaz a hulladék, amelynek bármely összetevője, illetve átalakulás-terméke a jogszabályok által meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet különböző elemeire veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki.
 
Hajdú-Bihar megyében a veszélyes hulladékok keletkezéséből, tárolásából, kezeléséből adódó veszélyeztetettség viszonylag alacsony kockázati tényezőt jelent. A megyében az 1990-es években radikálisan csökkent a veszélyes ipari tevékenység, szigorodtak a környezetvédelmi szabályok. Főleg a külföldi befektetők által privatizált vállalkozásokban biztonságos, anyagtakarékos technológiákat vezettek be, ami jelentősen hozzájárult veszélyességi kockázat csökkenéséhez.
 
 
2.9. Tömegmozgások, torlódások
 
Hajdú-Bihar megyében jellemzően visszatérő tömegmozgások, torlódások ritkán fordulnak elő. Ilyen esetek bekövetkezte a elsősorban a határátkelőhelyeken valószínű. A nyári szezonra jellemző, hogy ugrásszerűen megemelkedhet a személy és teherforgalom a közúti átkelőhelyeken. A megye a Román Köztársasággal határos, határszakaszának hossza 107,8 km. A megye határőrizetéről 2008. január 1-től a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti kirendeltségei gondoskodnak.
 
Határátkelőhelyek:
               
·        HBM RFK Nyírábrányi Határrendészeti Kirendeltsége – működése folyamatos, közúti, vasúti,
·        HBM RFK Létavértesi Határrendészeti Kirendeltsége – működése 0600 – 2200 időszakban, közúti teherforgalom nincs,
·        HBM RFK Biharkeresztesi Határrendészeti Kirendeltsége – működése folyamatos, közúti személy és teherforgalom,
·        HBM RFK Debreceni Légi Határátkelőhelye – üzemelése folyamatos
 
Tömegmozgás, torlódás rendkívüli időjárás következtében elrendelt, illetve demonstrációból adódó határzár, valamint a Kelet-Európai vendégmunkások nyári szabadságolásból adódó tömeges határátlépési igényből adódhat.
 
Tömegmozgás, torlódás a megyeszékhelyen, Debrecenben is előfordul. Gyakran szerveznek szórakoztató és politikai rendezvényeket, megemlékezéseket. A programok zöme júliusban a „Cívis korzó”, augusztusban a „Debreceni Virágkarnevál” rendezvénysorozat keretében zajlik. A szórakoztató programok és a politikai rendezvények, megemlékezések Debrecen főterén a Kossuth-téren koncentrálódnak. A résztvevők létszáma rendszerint néhány száz és néhány ezer fő között alakul. A legjelentősebb esemény a virágkarnevál záró-rendezvénye az augusztus 20-i esti felvonulás és tűzijáték. Ezen a rendezvényen a résztvevők száma eléri, sőt meghaladhatja az 50.000 főt. A nagyszámú közönség jelenléte mellett komoly közlekedési probléma is kialakulhat a belvárosban és környezetében tömeges járműparkolás. Debrecen belvárosának közlekedési szerkezete miatt ez komoly tömegtorlódási kockázatot jelent.
 
 
2.10. Robbanás, tűzeset okozta veszélyeztetettség
 
Hajdú-Bihar megyében tűz- és robbanás veszélyeztetettséget elsősorban a jelentős mennyiségben tárolt szénhidrogénkészletek jelentik. Egyaránt előfordul szénhidrogén bányászat (földgáz kitermelés), tárolás, feldolgozás, és szállítás (áru terítés). A megye területén végzett jelentéktelen szénhidrogén kitermelés területei Hajdúszoboszló és Ebes külterülete. A szénhidrogén kitermelés volumene, illetve a településektől való távolsága miatt a lakosságot csak kis mértékben veszélyezteti. Lényegesen nagyobb a tárolási, feldolgozási szállítási tevékenységből származó veszélyeztetés. Hajdú-Bihar megyében, a nagy tömegű szénhidrogének tárolása, feldolgozása jelenti.
 
A robbanásveszély kockázatát növelte az a körülmény, hogy a vezetékes gáz hálózat megyeszerte az 1990-es évek folyamán valamennyi városban és a legtöbb községben kiépítésre került. Ez a tény - a hagyományos fűtéstechnikánál biztonságosabb gázfűtés elterjedése - egyben csökkentette a tűzesetek kockázatát.
 
Tűzveszélyt jelent a fentieken kívül a magas nitrogén tartalmú, pétisó típusú műtrágyák előállítása, tárolása és szállítása. A megyében Nádudvaron folyik ilyen tevékenység az alsó küszöbös minősítésű Nádudvari Agrokémia Kft. tevékenységi körében.  
 
Hajdú-Bihar megyében a létesítmények tűzveszélyességi vonatkozásában „A-B” tűzveszélyességi osztályba 4 db, „C” tűzveszélyességi osztályba 317 db, „D-E” tűzveszélyességi osztályba 259 db létesítmény tartozik. 39 db kiemelt létesítmény tűzvédelmére Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv készült.
 
A megyében lévő erdőterületek nagysága: 32.415 ha. Ez a megye területének 5,2 %-a.
 
A tűzveszélyességi besorolás szerinti erdőállomány aránya:
·      1. kategória (nagymértékben tűzveszélyes erdő): nincs,
·      2. kategória (közepes mértékben tűzveszélyes erdő): 30.470 ha (94 %),
·      3. kategória (kismértékben tűzveszélyes erdő): 1.945 ha (6 %).
 
Nagykiterjedésű erdőtüzek előfordulása viszonylag ritka.
 
A gyepterület 119.217 ha, a megye területének 19,2 %-a. A gyepterület 90 %-át a Hortobágy kistáj foglalja magába. Nagykiterjedésű gyeptüzek előfordulása viszonylag gyakori. Legutóbb 2002-ben történt ilyen eset, melynek során mintegy 32 km2, gyep és nádas égett le. A térségre jellemző, aszályos és szeles időszakokban az erdő és gyeptüzek kialakulásának nagyobb kockázatával kell számolni. 
 
 
2.11. Energetikai közüzemi rendszerek zavarai okozta veszélyeztetettség
 
A közművek kiépítésekor az előző évtizedekben nem minden esetben készült a létesítésről közmű térkép, illetve ha készült is, a tulajdonos váltások és egyéb szervezeti változások során nem archiválták és jelenleg nem áll rendelkezésre. A földalatti vezetékek (víz, gáz, elektromos) lefektetésekor gyakran nem tartották be a biztonsági és tájékoztatási előírásokat. A fenti körülmények miatt egy rendkívüli időjárási körülményből illetve szabálytalanul végzett további közmű építési tevékenységből adódó veszélyhelyzet megszüntetése sokszor időveszteséget szenved. A kárfelszámolás elhúzódása további kockázatot von maga után.   
 
Hajdú-Bihar megyében az ivóvíz hálózatokban fellépő meghibásodás a leggyakrabban a vezetékhálózat elemeinek természetes elöregedéséből származik. Ebből, illetve mechanikai behatások (törések), valamint szennyeződés esetén legfeljebb 16-24 órás vízszolgáltatási szünetre kell számítani. Ennyi idő alatt nem lép fel olyan dominó-hatás, mely különösebb beavatkozást tesz szükségessé a katasztrófavédelem részéről. Ha olyan helyzet következik be, amely már több napos vízhiányt idéz elő (vízbázis elszennyeződése, kutak vagy vezetékrendszer talajmozgás vagy esetleges terrorcselekmények hatására bekövetkező törése, vezetékrendszer teljes szennyeződése) korlátozó és vízpótlásra vonatkozó intézkedéseket kell bevezetni, amely intézkedéseket a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság készít elő és a MVB elnöke ad ki.
 
Hajdú-Bihar megye lakosságának négyötöd része városokban él. Az infrastruktúra fejlődésével folyamatosan növekszik a korszerű, biztonságos fűtéstechnika alkalmazásának elterjedése. A panelházak kisebb, önálló lakásszövetkezetekké és társasházakká alakulásával kisebb költség-vetéssel rendelkező gazdálkodási egységek alakultak meg. Mivel a fűtéskorszerűsítési, szigetelési munkálatokra nincs elegendő forrása a társasháznak, ezért a lakástulajdonosok ki vannak szolgáltatva a fűtésrendszerek meghibásodásainak. A helyzetet súlyosbíthatja a folyamatosan emelkedő energiaárak. Amennyiben a napi átlaghőmérséklet 0-5 0C fok alá süllyed, és a lakások fűtéséhez szükséges infrastruktúra sebezhető pontjai súlyosan sérülnek, a helyzet elsősorban a városi lakosságot érintheti érzékenyen, mivel a lakások (lakótelepek) egyedi fűtése nem lehetséges.
 
Rendkívüli időjárási viszonyok (elsősorban téli, vagy szélviharok esetén), elemi csapás vagy terrorcselekmény esetén fellépő hosszú időtartamú áramkimaradás során jelentkező hatások súlyosabban veszélyeztetheti a lakosság életfeltételeit, mivel az elektromos rendszer kiesése, egyben a többi közüzemi rendszer leállását is előidézi. Hajdú-Bihar megyében 2005. augusztusában egy szélviharral együtt jelentkező felhőszakadás okozott károkat a megye északi részén. Az elektromos vezeték sérülése okozta áramkimaradás miatt Polgáron átmenetileg leállt a belvízátemelő rendszer működése. Az üzemzavart igazgatóságunk kezdeményezésére az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. soron kívüli hibaelhárítással szüntette meg. Az energetikai közüzemi zavarok megszüntetésében tehát az áramszolgáltatás mielőbbi visszaállítása és folyamatos biztosítása elsődleges feladat.  
 
 
2.12. Talált robbanótestek okozta veszélyeztetés
 
A beruházások gyors növekedése – autópálya építések, ipari park beruházások, szórakoztató és üzletközpontok, lakóparkok – építése megsokszorozták a robbanótestek előkerülésének lehetőségét. A megye területén a II. világháborúból visszamaradt lőszereket és bombákat rejt a föld és az épített környezet. Az elszórt harci eszközök robbanóanyag-tartalmuk, tönkrement és megbízhatatlan gyújtószerkezeteik miatt máig fokozott veszélyt jelentenek, detonációjuk a legapróbb helytelen mozdulatra bekövetkezhet. A máig meglévő ismeretlen számú és helyű, a lakosságra fokozottan veszélyes robbanóanyagok számáról nincsenek pontos adatok, az érintett területek sem elkerítve nincsenek, sem pedig táblák nem jelzik őket. Felbecsülni sem lehet az országban a múlt századból visszamaradt robbanószerkezetek mennyiségét illetően. A legveszélyeztetettebb terület Debrecen területe, melyet számos bombatámadás sújtott. 1944 októberében súlyos harcok folytak a Hortobágy - Debrecen - Nyíregyháza - Nagyvárad térségben, majd október végétől november elejéig a Tisza mentén. Kisebb mértékű robbanótest veszélyeztetést jelent továbbá az a tény, hogy 1944 után szovjet csapatok állomásoztak és gyakorlatoztak a megyében. Az 1956-os szabadságharc idején kisebb mennyiségű lőszer kallódhatott el, illetve feledésbe merültek az elrejtett készletek. Míg az előbbi körülmény a települések külterületét, az utóbbi a belterületet veszélyezteti.
 
Előforduló robbanótestek áttekintése:
 
Gyalogsági lőszerek: A gyalogság által alkalmazott relatíve kis tömegű robbanószerkezetek.
Aknák: A talaj legfelső rétegébe telepített fa, fém, illetve műanyag borítással rendelkező húzásra,
             vagy nyomásra működő robbanótestek.
Tüzérségi lőszerek: Nagy távolságról célba juttatott fémtestű nyomásra robbanó szerkezetek.
Rakéták: Nagy távolságról célba juttatott fémtestű nyomásra működő robbanószerkezetek.
Bombák: Repülőgépből kidobott általában fémtestű, nyomásra, vagy vegyi anyagok
             összekeveredésére működő robbanószerkezetek.