Katasztrófa típusok


Katasztrófa tipusok és veszélyek

1. Természeti eredetű veszélyek

2. Civilizációs eredetű veszélyek


Árvíz
Árvíz: a folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket. Víz alá kerülhetnek lakot települések, ipari és más objektumok, termőföldek; sérülhetnek a víz- , gáz- villamos és hírközlő berendezések; fertőzés és járványveszély alakulhat ki. Gátszakadás: A gát a víz útjába állított mesterséges létesítmény, amely nagy mennyiségű víz nyomásának van kitéve. Heves esőzés, hóolvadás vagy földmozgás, esetleg állatok rongálása a gát összeomlását okozhatja, amely következtében hirtelen nagy mennyiségű víz zúdul a környezetre. A rendelkezésre álló idő és a vízszint várható magasságának függvényében a következő lépéseket ajánlatos megtenni:
  • Készítsen elő zseblámpát, elemes rádiót, mobiltelefont, illetve ezekhez tartalék elemeket és akkumulátorokat.
  • Szerezzen be megfelelő védőruházatot: gumicsizmát, vízhatlan ruhákat, kesztyűt.
  • Az udvarról vigyen be a lakásba minden olyan dolgot, amit a víz elsodorhat, vagy amiben kárt tehet.
  • Értéktárgyait, háztartási eszközeit vigye fel a padlásra, illetve az emeletre, vagy szállítsa el.
  • Ha van rá lehetősége, segítsen a szomszédainak, ismerőseinek, vagy jelentkezzen a hatóságoknál önkéntesnek.

Magatartási szabályok árvízveszély, kitelepítés esetén:


A megáradt folyóvíz kiszámíthatatlan, ne menjen bele!

Ha elöntött területen, úttesten gyalogosan kell áthaladni, legalább ketten induljanak el, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak. Előtte győződjünk meg a víz mélységéről, és vegyünk fel megfelelően védő lábbelit. A leszakadt villanyvezeték életveszélyes!
  • Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszélőt, a szirénát.
  • Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra.
  • Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat.
  • Kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve.
  • Mielőbb térjen a lakásába, hogy a kitelepítésre, kimenekítésre a család együtt tudjon felkészülni.
  • Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen leadja a névsorukat.
  • Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában -hogy a keze szabadon maradjon - a legszükségesebb személyes felszereléseket (veszélyhelyzeti csomag).
  • A lakásból való távozáskor zárja el víz- gáz-, elektromos vezetéket.
  • Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be.
  • A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el.
  • A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon.
  • Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymáson.
  • Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat.
  • Mindenkinek eldöntheti, hogy a kijelölt befogadásra helyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy.
  • A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni. A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentő egységek szállítanak el, de magukra hagyni őket nem szabad.
  • Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik.
  • Ne kíséreljen meg átkelni a hömpölygő vízen, mivel nem ismeri annak mélységét és sodrásának erejét – már a 20 centiméter magasságú vízfolyás is ledöntheti az embert a lábáról.
  • Autóval se kísérelje meg az átkelést az áradaton – már a 30-40 centiméter mélységű víz is károsíthatja gépjárművét olyan mértékben, hogy az leálljon.
Veszélyhelyzeti csomag: Könnyen szállítható, max.. 20 kg súlyú, feltüntetve rajta a tulajdonos neve.

Tartalmazza:
  • a személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát,
  • két- három napi élelmiszert -konzerv, nem romlandó élelmiszer-, egy liter ivóvizet (szükséges naponta 3000-3600 kalória),
  • az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt,
  • tisztálkodási eszközöket,
  • rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a gyógyszerérzékenységet jelezni kell),
  • takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot)
  • ha van, hordozható rádiót,
  • a gyermek kedves játékát, megnyugtatásul.

Vissza a lap tetejére!

Belvíz
Országosan a települések 40 %-a erősen, mintegy 80 %-a valamilyen mértékben veszélyeztetett a vizek kártételeitől. A települések alig 20 %-áról mondhatjuk el, hogy területén vízkárral nagy valószínűség szerint nem kell számolni. A belvíz az ország 45 %-át, főként az Alföldet érinti. Meghatározói egyrészt a természeti adottságok (domborzati viszonyok, talajtani adottságok, csapadék), másrészt az emberi tevékenységek. Külterületeken a helytelen mező- és erdőgazdasági művelés, belterületeken a mély fekvésű területek beépítése okozhat belvízkárokat. A szennyvízcsatornázás elmaradása un. "talajvízdombok" kialakulásához vezethet, ami szintén növeli a belvízveszélyt.A település közvetlen veszélyeztetettségének megállapítása során figyelembe kell venni a talajvízszintet, a beépítettséget, a burkolt felületek arányát és nem utolsó sorban a helyi tapasztalatokat, az utóbbi belvizes évek elöntési adatait is.

Összes településünk közül 1000 síkvidéki, 2200 dombvidéki területen helyezkedik el.

Az ország belvízzel leginkább veszélyeztetett térségei:
  • a Felső-Tisza-vidéki tájak (Bereg, Tisza-Szamosköz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz)
  • a Hortobágy - Berettyó melléke
  • a Jászság és a Nagykunság egyes részei
  • az Alsó-Tisza vidéke
  • A Dunavölgyi-főcsatorna mente
Mérsékelten veszélyeztetett terület a Közép-Dunántúlon a Nádor-Kapos-Sió völgye, valamint a Kisalföld térsége.

Nagyobb belvízmentes térségek:
  • a Tiszahát
  • A debreceni löszhát
  • A Tiszazug
  • a Békés-Csanádi löszhát egyes részei
  • a bácskai löszhát
A megfelelő területhasználat főbb eszközei: művelési ágak elrendezése, erdősítés, talajvédő gyepesítés, szintvonalas talajművelés, talajvédő agrotechnika, megfelelő növényi borítottság.

A víz rendezett elvezetését és a hordalék megfogását biztosító főbb létesítmények: vízelvezető árkok, övárkok, vízmosáskötő-gátak, hordalékfogók, tározók.

Forrás: Önkormányati vízügyi kézikönyv

Belvízrendezés

Magyarország körülbelül egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Ezeket a területeket a belvízvédelmi művek nélkül állandóan vagy időszakosan hosszú időre elborítaná az összegyülekező hólé és csapadékvíz. A belvízzel veszélyeztetett terület nagysága eléri a 4,4 millió ha-t, melynek 41%-a intenzíven művelt mezőgazdasági terület. A síkvidéki vízrendezés célja a mély fekvésű területeken összegyülekező, hóolvadásból és esőkből, valamint feltörő talajvízből keletkező elöntésektől, az ún. "belvizektől" való mentesítés. A belvizeket Magyarországon 42400 km hosszúságú belvízcsatorna vezeti el.

Forrás: Ijjas István. Területi vízgazdálkodás
Vissza a lap tetejére!
Hirtelen áradás

Hirtelen áradásról akkor beszélünk, amikor egy gát váratlanul átszakad, vagy hirtelen nagy mennyiségű csapadék hullik vízzel telített vagy kiszáradt talajra. A csapadék hatalmas mennyiségben az alacsonyabban fekvő területek felé áramlik, így kialakítva a hírtelen áradást. A hirtelen áradást kiválthatja továbbá a hegyekben olvadó hóréteg, vagy nagy mennyiségben (akár extrém mennyiségben) rövid idő alatt lehulló csapadék.

Veszélyek

Sokan hajlamosak lebecsülni a hírtelen áradás okozta veszélyeket. A hirtelen áradás legnagyobb veszélye a kiszámíthatatlansága. Az emberek biztonságban érzik magukat a nagyobb méretű autóban, teherautóban, de egy 60 centiméteres víz ezeket a járműveket is könnyedén elsodorja. Külföldi példák szerint a legtöbb haláleset akkor történik, amikor át akarnak kelni a lezúduló víztömegen. Az Egyesült Államokban 2005-ben a hirtelen áradás több embert ölt meg, mint a villám, a tornádó vagy a hurrikán.

Jó tudni!

  • A hirtelen lezúduló víz akár 500 kg-os oldalirányú nyomás kifejtésére is képes.
  • A hirtelen emelkedő víz a járműveket könnyedén felemeli és ez után a menekülés már szinte lehetetlen.

Vissza a lap tetejére!

Földrengés
A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengések általában tektonikus eredetűek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földrengést. A földrengéskor felszabaduló energia rengéshullámokat kelt, amely hullámok elérik a Föld felszínét. Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak, és a távoli országok is mindinkább elérhetővé válnak a magyar turisták számára is. Érdemes tehát a földrengéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat megismerni.

Hogyan érzékelhető a földrengés?

Kezdetben gyenge rezgést érzünk, amelyet intenzív, többirányú, akár körkörös mozgású rázkódás követ, és morajló vagy bőgő hang kísér. Mindez nem tart tovább néhány, vagy néhány tíz másodpercnél.

A földrengést megelőzni, elkerülni nem lehet, de felkészülni szükséges:

  • a sérülések (ember, állat) és az anyagi kár minimalizására,
  • 3 napos önellátó élethelyzetre.

Ha a földrengésre felkészülsz, egyúttal felkészülsz egyéb veszélyhelyzetekre is! Át kell gondolni, milyen sérülések érhetnek bennünket és otthonunkat,és ezeket hogyan kerülhetjük el, illetve minimalizálhatjuk.

A felkészülés lépései:

  • Tegyük biztonságossá lakásunkat; jelöljünk ki menekülési útvonalakat,
  • Készítsünk elő 3 napra elegendő létfontosságú eszközöket, élelmiszereket, sőt autónkban is tartsunk veszélyhelyzeti felszereléseket,
  • Próbáljuk ki a védekezési, menekülési lehetőségeket,
Ismerjük meg:
  • a veszélyhelyzeti magatartásmódokat,
  • elsősegély-nyújtási ismereteket,
  • kézi tűzoltó készülékek használatát.

Mit tegyünk tehát földrengés előtt?

Tegyük biztonságossá lakásunkat:

Sétáljunk végig lakásunkon, és gondoljuk végig, hogy mi történhet a berendezési tárgyakkal erős rázkódás esetén. Kérhetünk tanácsot szakemberektől is (építész, mérnök, biztosító stb.).

Mi rejthet veszélyt?

  • A felújításra váró munkákat végezzük/végeztessük el (pl. megrepedezett falak, gyenge kémény, laza vagy hiányos tetőcserepek)
  • Falra rögzített ill. nehezebb tárgyakat (pl. tükör, festmény, polc) erősítsük meg;
  • az ágyakat ne ezek közelébe helyezzük,
  • A törött ablaküvegszilánkoktól függönnyel védekezhetünk.
  • Az éghető anyagokat, házi vegyszereket fűtőtestektől, nyílt lángtól tartsuk távol
  • A fontos iratokat tűzbiztos dobozban tároljuk,

A menekülési útvonalakat: minden családtagunk ismerje, mindig hagyjuk szabadon; próbáljuk is ki, hogy felidézhető legyen vészhelyzetben!

Legyen készenlétben:

  • Vastag ruha, cipő, kesztyű (ezek megvédhetnek meneküléskor az éles törmelékektől, szilánkoktól, hideg időjárástól)
  • Elsősegély doboz
  • Tűzoltó készülék
  • A családtagok és a segítő szervek telefonszámai (pl. a telefonkönyv borítóján)
  • Generátor a létfontosságú elektromos eszközök (pl. kerekesszék) működtetéséhez

Veszélyhelyzeti csomagok:

  • A 3 napos önellátást biztosító családi csomag előre elkészítve, biztonságos helyen tárolva (élelmiszer, 12 liter víz/fő, váltóruha, fényképek a családtagokról, barátokról)
  • Kitelepítési csomag, amit induláskor állítunk össze (gyógyszerek, iratok, pénz, a gyerekek kedvenc játékai)
  • Az autóban túlélőcsomag az utazás biztosításához a család és a jármű részére (rendkívüli időjárás -hideg, hőség, vihar-, illetve rossz útviszonyok esetére)
  • Munkahelyünkön is állítsunk össze túlélőcsomagot: vastag ruhanemű, takaró, elemlámpa, rádió, elemek, síp ,nem romlandó, magas e nergia tartalmú élelmiszerek (szárított gyümölcs, mogyoró, csokoládé), személyes 0 irataink.

Legyen megfelelő biztosításunk! A szomszédokkal is egyeztessünk (pl. egymás segítése, háziállatok elhelyezése)

Ismerjük meg, mit kell tennünk földrengés bekövetkeztekor, és készítsük fel gyermekeinket is. Ha az iskolában éri őket földrengés, kövessék a pedagógusok útmutatásait, semmiképp se maradjanak egyedül!


Vissza a lap tetejére!

Földcsuszamlás
Földcsuszamlást több tényező is okozhat:
  • a földrengések,
  • robbantási műveletek,
  • a talaj eróziója (a túlzott fakitermelés, intenzív legeltetés, szántás, felégetés következtébe),
  • a heves esőzés.
A gyökérzet talajrögzítő hatása jól ismert. Ha elpusztul a növénytakaró, akkor a helyén a talaj rendkívül sérülékeny, mert a víz, a szél szabad martalékává válik. Ha egy lejtő tetején vízfelesleg gyűlik össze, az megnöveli az alatta lévő laza föld- és kőrétegre nehezedő nyomást. A talaj szerkezete meglazul, így földcsuszamlás következhet be.

Ha a talaj összeomlik, mindent elpusztít, ami útjába kerül. A törmelék akár 77 km/h-s sebességgel is zúdulhat lefelé. A földcsuszamlás áldozatait sok tonnányi iszap és törmelék temetheti maga alá. A mozgó föld magával sodorja a nehéz sziklákat és a növényzetet, lerombolja az épületeket, az utakat, elszaggatja a villanyvezetékeket, otthon, villanyáram és víz nélkül hagyva a túlélőket. A mentési munkálatokat gyakran nehezíti, hogy elpusztulnak az útvonalak és a vasúti sínek, és sokan halnak meg a földcsuszamlásokat követő járványok és éhínség következtében.

Hogyan védekezhetünk?

A legveszélyesebb időszak a kora tavaszi esőzések ideje. Fokozottan veszélyes területeknek számítanak a hegy-és domboldal közelében elterülő települések. Ebben az időszakban ne szervezzünk kirándulásokat ilyen környezeti adottságú területekre.

Vissza a lap tetejére!

Szélviharok
A szél sebességén értelemszerűen a levegő mozgásának sebességét értjük. A meteorológiában általában a m/s-ban, illetve egyes területeken a csomóban szokták meghatározni. 1 m/s kb. 2 csomónak felel meg.

A 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat:

  • szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket,
  • súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit,
  • könnyű épületeket dönthet össze,
  • közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő,
  • fákat törhet ki.
Mi a teendő szélviharban?

Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk?
  • Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően.
  • Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró).
  • Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést.
  • Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.
  • Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél.
  • Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól.
  • A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).
  • Leszakadt villamos távvezetéket megközleíteni is életveszélyes!
  • Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti).
  • Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!
  • Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. háziállatokat zárjuk be.
  • Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le.
  • A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.
Óvintézkedések az épületen belül:
  • Az ajtókat, ablakokat zárjuk be.
  • Ne menjünk ki a szabadba.
  • Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül.
  • Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése).
  • Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket.

Vissza a lap tetejére!

Hőség

Veszélyeztetett csoportok:

Bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kánikula, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például a

  • csecsemők és a fiatal kisgyermekek,
  • 65 évnél idősebbek, fogyatékosok, szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők.
  • fiatalok
Hőhullám okozta káros egészségi hatások

Magas hőmérséklet okozta megbetegedések:
  • bőrkiütés,
  • fáradtság,
  • görcs,
  • hirtelen ájulás,
  • kimerülés,
  • stroke.
A legtöbb hőséggel összefüggő betegségek (kivéve a bőrkiütés és a görcs) a lényegi következményei annak, hogy különböző súlyú elégtelenségek következnek be a hőszabályozó rendszerben. Ráadásul, számos más un. prediszponáló tényező felgyorsíthatja a magas testhőmérséklet kialakulását.

Prediszponáló tényezők: kor, akklimatizálódás hiánya, dehidratáció (csökkentett tápanyag és folyadékbevitel, vizelethajtó tabletták, alkoholfogyasztás), gyógyszerszedés, mozgás hiány, túlsúly, fáradság, alváshiány, hosszú, magas intenzitású edzés, védőruha.

Megelőzés lehetőségei célcsoportonként

Csecsemők és fiatal kisgyermekek

MIT IGYUNK MIT NE IGYUNK
  • Víz, ásványvíz, tea,
  • Szénsavmentes üdítők
  • Paradicsomlé,
  • aludtej, kefír, joghurt
  • Levesek
  • Kávé, alkohol tartalmú italok
  • Magas koffein és cukortartalmú szénsavas üdítők
  • Akinek van elektromos ventillátora, használja a nagy melegben! Lehetőleg éjjel szellőztessen!
  • Széles karimájú kalappal, napszemüveggel és naptejjel védje magát és gyermekét!
  • Csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessünk
  • Ne sétáltassunk a hőségben kisbabát!
  • Sose hagyjunk gyermekeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban!
  • A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után!
65 évnél idősebbek, fogyatékosok, szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők

Vissza a lap tetejére!

Hóvihar, rendkívüli hideg

Ajánlott magatartási szabályok rendkívüli hidegben és hóviharban
Készüljön fel a hóviharra, a következő lépéseket tegye meg:

  • Folyamatosan figyelje a híradásokat.
  • Készítsen elő hólapátot, sót, homokot, elemes rádiót és zseblámpát, tartalék elemeket.
  • A mobiltelefonját töltse fel, szerezzen be tartalék akkumulátort.
  • Halmozzon fel tartalékokat vízből, nem romlandó élelmiszerekből, gyógyszerekből.
  • Szerezzen be hordozható alternatív fűtőtestet és tűzhelyet.
  • Halmozzon fel tartalékokat tüzelőanyagból.
  • Készítsen elő meleg ruhákat.
  • Víztelenítse a kinti csapokat, nehogy a fagyás miatt elrepedjenek a csövek, és a víz elárassza a házat.

A hóvihar alatt:

  • Maradjon a lakásában, húzza le a redőnyöket, csukja be a spalettákat.
  • Fogyasszon magas energiatartalmú ételeket és meleg italokat.
  • Ne végezzen megerőltető fizikai és kockázatos tevékenységet, hiszen egy esetleges baleset esetén a hóesés intenzitásától függően lehet, hogy a mentők sem tudják megközelíteni a házat.
  • Ne mozduljon ki, hacsak nem muszáj.
  • Semmiképp se tegyen meg gyalog hosszabb távokat, főleg egyedül.
  • Ha ki kell mennie az épületből, mindenképp öltözzön fel vastagon és rétegesen, ne hagyja semelyik testrészét fedetlenül, mert a hideg és az erős szél együtt hamar fagyási sérüléseket okozhat. Viseljen sapkát (a legtöbb testhőmérséklet a fedetlen fejen át távozik).
  • Ha lakását a lehullott hó elzárta a külvilágtól, értesítse a hatóságokat, akik a segítségére sietnek majd, és készüljön fel az esetleges hosszabb benntartózkodásra. 

Utazáshoz:

  • Szélsőséges időjárási viszonyok között nem biztonságos az utazás, különösen, ha nagyobb távolságra kell eljutni.
  • Ha feltétlenül szükséges útnak indulni, mindig kísérő társsal tegye, és csak abban az esetben, ha meggyőződött róla, hogy úti célját biztonsággal eléri, és a visszautazás feltételei is biztosítottak.
  • Ha nagyobb távolságot kell gyalogosan megtennie, öltözzön rétegesen, felsőruházata lehetőleg legyen vízhatlan, vigyen magával meleg kávét vagy teát.
  • Gépkocsival csak akkor induljon el, ha feltétlenül szükséges, ha gépjárműve megfelelő műszaki állapotban van, és rendelkezik a biztonságos téli üzemeléshez szükséges felszereléssel (téli gumiabroncsok, hólánc, tartalék üzemanyag, elakadás esetére lapát vagy ásó, homok, stb.). Ebben az esetben sem tanácsos egyedül elindulni.
  • Indulás előtt a gépkocsijában helyezzen el meleg takarót, elektromos kézilámpát, meleg italt, legalább egy napi étkezésre elegendő élelmiszert.
  • Legyen felkészülve, hogy gépkocsija bármikor elakadhat és esetleg csak napok múlva fogják kiszabadítani. Öltözetét úgy állítsa össze, hogy szükség esetén gyalog is képes legyen folytatni útját.
  • Amennyiben hosszabb időt (néhány órát) kénytelen álló gépjárművében tartózkodni, a motor járatásával fűtheti az utasteret, de ne felejtsen el legalább tíz-tizenöt percenként szellőztetni. Az álló jármű utasterébe ugyanis kipufogó gázok szivároghatnak, amelyek súlyos rosszullétet, esetleg halálos balesetet okozhatnak.
Alkoholt soha ne fogyasszon a hideg elleni védekezés céljából! Kezdeti élénkítő hatása után csökkenti a fizikai teljesítőképességet, fáradságot, bágyadtságot okoz, illetve csökkenti a helyzetfelismerő- és ítélőképességet, amely ilyen helyzetben életveszélyes lehet.

Vissza a lap tetejére!

Villámlás

Tudnivalók

A villámlás időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed, másodpercenként 160-1600 km-es sebességgel halad és akár 30.000 Co-os hőmérsékletet idézhet elő.

A légköri elektromosság kisülése (fény- és hangtani jelenség, valamint mennydörgés kíséretében), amely a felhők között, illetve a felhők és a talaj között jön létre. Meleget fejleszt, könnyen gyúló anyagokat gyújt, fémeket olvaszt, folyadékot elpárologtat.

A villámnak Arago, francia fizikus szerint három alakja ismert:

  • A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít;
  • A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik;
  • A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m.-rel. Ha a kisülés közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villámlás időtartama egy másodperc töredéke, addig a dörgés több másodpercig is eltart, ennek oka a hang visszaverődése a felhőkről, földi tárgyakról. A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsiny, 25 km-nyi távolságban a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.

A villám hatása az emberre

Ahogyan a felhőből kiinduló villám a talaj felé halad, a legrövidebb utat keresi - és időnként előfordul, hogy ez egy magában szabadon álló ember testén át vezet. A villám becsaphat az illető vállánál, a lábán keresztül lefuthat a teste egyik oldalán, majd eléri a talajt. Amíg útját megteszi, persze nem kis gyötrelmet okoz. Fájdalmat, égési sérüléseket és akár sokkot is előidézhet, de ennek ellenére a villámcsapás energiájának nagy részét a talaj fogja fel. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket okoz. Az áldozat rendszerint nem hal meg, kivéve két esetet: ha a szívén vagy a gerincoszlopán halad keresztül.

Védekezés villámcsapás ellen:

  • Ha nagy villámlással járó vihar közeleg, vagy kap el minket, húzódjunk be valahová (ne magányosan álldogáló fa alá). A legjobb egy ház vagy egy üzlet.
  • Ha gépkocsiban ülünk, az ablakokat zárjuk be, a fém részeket ne érintsük meg.
  • Hagyjuk el a kimagasló vagy exponált helyeket.
  • Barlang, mélyedés akkor nyújthat védelmet, ha legalább 1,5 méter mély.
  • Kerüljük a nedves talajt, azonnal hagyjuk el a vízfelületeket.
  • Kerüljük a kőomlás veszélyes szakadékokat.
  • Védekezhetünk úgy is, ha 10-30 cm vastag szigetelőrétegre állunk (száraz kő, ruhanemű).
  • Nem ajánlott öreg, magányosan álló fa alatt táborozni, mert a lezuhanó ágak összezúzhatják a sátrat, és a villámcsapás veszélye is itt a legnagyobb.
Forrás:
  • www.sulinet.hu
  • Pallas nagy lexikona
  • www.mek.iif.hu
  • 1999 Science Joy Wagon

Vissza a lap tetejére!

Tornádó

Tornádó Biztonsági Kézikönyv

A tornádó a Föld egyik legpusztítóbb erejét képviseli, és ez a meteorológiai esemény Magyarországon is lehetséges. A tölcsér külső részén minimálisan 65 km/h, maximálisan akár 510 km/h-s sebesség szélsebesség mérhető. Ebben a "palástban" rengeteg törmelék található, amelyet a tornádó szívóhatása halmoz fel. A tornádóban lehetnek deszkák, kövek, kavicsok, cserepek, amelyet akár puskagolyó sebességével lő ki magából. Az alábbiakban próbálunk segítséget adni, mi a teendő a tornádó érkezese előtt, majd távozta után. Forrásként az Egyesült Államok Katasztrófavédelmének [FEMA] biztonsági tanácsait (Safety Tipps) használtuk fel.

Az Alapvető tudnivalók

  • Ha otthonában tartózkodik, keressen menedéket az alagsorban, egy erős asztal alatt. Ha nincs alagsor, menjen a tornádó érkezési útvonalával ellentétes szobába. Zárja el a gázt, kapcsolja le a villanyt. Takarja le magát pokróccal, vagy ágybetéttel. Legyen minél távolabb az ablaktól.
  • Iskolában, templomban, bevásárló központban, moziban tartózkodik, ne essen pánikba. Menjen a kijelölt "túlélő" területre. Ha ilyen nincs, legyen minél messzebb a faltól, ablaktól. A lehető legjobb hely a az épület közepe, kisebb boltok, szobák, WC, vagy raktárak. Mindig törekedjen arra, hogy a lehető legmesszebb legyen az ablaktól. Feküdjön a földre, kezével takarja el a fejét. SOHA NE KERESSEN MENEDÉKET AUTÓBAN!
  • Motelben, szállodában menjen a legalsó szintre, legyen minél távolabb az ablaktól, faltól. Feküdjön a földre, és takarja be magát pokróccal, vagy egy ágybetéttel. Soha ne utazzon, vagy keressen menedéket a liftben.
  • Ha gépjárműben van a tornádó érkezésekor, hajtson a tornádó haladási irányától mindig jobbra, a lehető leggyorsabban. Keressen egy felüljárót, alacsony hidat, vízátvezető csatornát, és keressen alatta menedéket. SOHA NE MARADJON A JÁRMŰBEN!
  • Ha lakókocsiban van, azonnal hagyja el! Egy lakókocsit egy 60-70 km/h-s széllökés is felboríthatja, a rázuhanó törmelék a kocsit összezúzhatja. Egy lakókocsit lehetetlen olyan erősen a földhöz rögzíteni, hogy egy tornádó ne tegyen kárt benne. Keressen biztonságos menedéket a fentiekben leírtak szerint.
  • Általános szabály: Mindig föld alatt, vagy egy szilárdan rögzített tárgy alatt keressen menedéket. Aki a fenti szabályokat betartja, a túlélési esélye jelentősen megnő egy tornádóval való találkozás során!

Vissza a lap tetejére!

Nuklearis baleset

Hazai, vagy külföldi, de az ország területét érintő nukleáris, illetve radiológiai veszélyhelyzetek esetén a lakosság részére a következő sürgős óvintézkedések elrendelésére kerülhet sor a balest kezdeti szakaszában.

1. Elzárkózás

Az elzárkózás lényege, hogy a radioaktív felhő elhaladásának idejére a lakosság tagjainak fedett helyen, zárt ablakok és ajtók mögött kell tartózkodni, a napi életvitelből a nyílttéri tartózkodás kihagyásával ugyanis jelentősen lecsökkenthető az elszenvedett sugáradag.

Az elzárkózásra legalkalmasabb hely a házak, lakások belső szobái, a lehető legkevesebb nyílászáróval, illetve a jól zárható alagsorok, pincék. Elzárkózás idejére a legfontosabb szükségleti eszközök:

  • élelmiszer, elsősorban előre csomagolt termékek, konzervek;
  • ivóvíz, naponta fejenként 3-4 literrel számolva;
  • váltóruházat és cipő;
  • műanyag zsákok a szennyezett anyagok és a szemét gyűjtésére;
  • takarók;
  • szükséges gyógyszerek;
  • tisztító- és tisztálkodószerek
  • elemes rádió és tartalék elemek;
  • szükségvilágítás;
  • elsősegélycsomag;
  • ragasztószalag, ez felhasználható az ajtók és ablakok hermetizálására is.
Az elzárkózás előtt célszerű lezuhanyozni és az esetlegesen elszennyeződött ruházatot kicserélni tisztára. Hallgatni kell a Kossuth rádiót, ahol az óvintézkedések elrendelésére és feloldására vonatkozó információ hallható.

2. Jódprofilaxis - kálium-jodid

A kálium-jodid stabil jódizotópot tartalmazó só. A stabil jód a pajzsmirigy megfelelő működéséhez szükséges elem. A szervezetbe a szükséges jódmennyiség a táplálkozás során, az élelmiszerekkel jut be. A kálium-jodid gyógyszerként forgalomba hozott készítmény.

A nukleáris balesetek során a levegőbe radioaktív jód kerülhet, ami belégzés során, a tüdőn keresztül a szervezetbe juthat. A szervezetben lévő radioaktív jódot a pajzsmirigy veszi fel, ami ott feldúsulva különböző pajzsmirigy megbetegedéseket okoz.

A szervezet a stabil és a radioaktív jód között nem tud különbséget tenni. A kálium-jodidból, a szervezetben való felszívódás után, a stabil jód a pajzsmirigyben megkötődik, telíti azt, így a radioaktív jód ezután már nem tud megkötődni és a szervezetből kiürül.

FONTOS TUDNI! A kálium-jodid csak a pajzsmirigyet képes megvédeni és csakis a radioaktív jód megkötődése ellen. Amennyiben a levegőben nincs radioaktív jód, a kálium-jodid tabletta alkalmazása teljesen felesleges. A kálium-jodid sem nyújt 100%-os védettséget!

A védelem mértéke függ:
  • Mennyi idő telt el a radioaktív jód belélegzése és a kálium-jodid tabletta bevétele között (minél kevesebb, annál jobb a hatás);
  • Milyen gyorsan szívódik fel a kálium-jodid a vérből;
  • Mekkora mennyiségű radioaktív jódot lélegzett be az ember.
  • Mikor kell bevenni a kálium-jodid tablettát és hol lehet hozzájutni?
A kálium-jodid tablettát csak központi utasításra és csakis indokolt esetben szabad bevenni. Amennyiben központilag nem kerül elrendelésre a jódprofilaxis, a kálium-jodid tabletták bevétele nem javasolt, mivel indokolatlan esetben a kockázat nagyobb, m int a haszon.

Az alkalmazás az életkortól és az egészségi állapottól is függ, a gyógyszerhez csatolt utasítást be kell tartani! A kálium-jodid tablettákat a Paksi Atomerőmű Zrt. 30 km-es körzetében lévő településeken a gyógyszertárakban, vagy a polgármesteri hivatalokban tartják lekészletezve. Az ország emellett rendelkezik szükség esetén kiosztható központi készletekkel is.

3. Kimenekítés, kitelepítés.

Ha az esemény vagy baleset jelentős radioaktív anyag kibocsátásával jár, akkor az illetékesek a MTV1, illetve a Kossuth rádió útján, illetve helyi eszközökön értesítik a lakosságot a kitelepítés helyéről és idejéről. A kimenekítésnél mindig meg kell várni a központi utasítást, illetve ismerni kell a kimenekítési irányokat azért, hogy a radioaktív felhő és a szennyezett területek elkerülhetők legyenek. Önállóan, utasítás nélkül ne kezdjük meg a menekülést.

Mit kell tenni, ha elrendelik a kitelepítést?

Követni kell a helyi védelmi bizottságok, illetve az általuk megbízott hivatalos személyek utasításait. A lakásból való távozáskor:
  • ki kell kapcsolni a villanyt, az elektromos készülékeket, a világítást,
  • el kell zárni a víz- és gázvezetéket, berendezéseket,
  • el kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket,
  • be kell zárni az ablakokat, leereszteni a redőnyöket,
  • a lakásajtót kulcsra zárni,
  • a mozgásképtelen beteg családtagokat a gyülekezési helyen be kell jelenteni, egy visszamaradó családtag felügyelete mellett meg kell várni, amíg az elszállításuk központilag megtörténik.
A kitelepítés folyamatának megkönnyítésére és a befogadóhelyen való letelepedés megkönnyítése érdekében túlélő csomagot kell összeállítani. A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhely elhagyása. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tüntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot. A csomag javasolt tartalma:
  • személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya,
  • két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje)
  • az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű,
  • tisztálkodási eszközök,
  • rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
  • egyéni védőeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként - használható ruházat,
  • takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac,),
  • ha van, hordozható rádió.

Vissza a lap tetejére!

Közlekedési balesetek

  • Ha ön egy ilyen baleset szemtanúja vagy az önnel történik meg, hívja a 112-es segélyhívó számot, és diktálja be az esemény fontosabb, ön által ismert részleteit: a baleset leírása, helyszín, sérültek száma, észlelt-e tüzet, illetve járulékos veszélyeket (pl. gáz-, üzemanyag-, veszélyesanyag-szivárgást). Ha a balesetben érintett tehergépjárművön veszélyt jelző táblák, bárcák láthatók, az azon található számok, ábrák tartalmáról tájékoztassa a hatóságokat.
  • Ellenőrizze, hogy megsérült-e majd mérje fel az önt körülvevő veszélyeket.
  • A leggyakrabban előforduló veszélyek tömegszerencsétlenségek esetén: tűz, robbanás, veszélyes anyagok szivárgása, leszakadt elektromos vezetékek, üvegszilánkok, éles fémtárgyak, télen kihűlés.
  • Ha úgy látja, veszélyben van az élete, távozzon a baleset helyszínéről.
  • A sérülteket ne mozdítsa el, hacsak azok nincsenek további veszélynek kitéve, vagy a sürgős ellátás azt szükségessé nem teszi (pl. artériás vérzés).
  • Egészségügyi ismereteinek függvényében próbálja ellátni a sérülteket a mentők kiérkezéséig, a sort a legsúlyosabb esettel kezdje. Ne alkalmazzon olyan módszereket, amelyeket nem ismer tökéletesen, amelyeknek eredményében nem biztos.
  • A roncsokat ne mozgassa, a beszorult sérülteket ne próbálja meg kiszabadítani, kivéve, ha azok további veszélynek vannak kitéve, vagy ha az azonnali ellátás azt szükségessé teszi.
  • Próbálja megőrizni nyugalmát, cselekedjen megfontoltan.
  • Nyugtassa meg a sérülteket.
  • A kiérkezett szervekkel ossza meg a balesetről szóló minden információját.
  • Ha nem tud a szerencsétlenség közvetlen közelében segítséget nyújtani, támogassa a kiérkező mentők, rendőrök, tűzoltók munkáját (pl. hozzon vizet, meleg takarókat, lámpát, segítsen a sebesültek szállításában, stb.) – egy tömegszerencsétlenségnél minden segítség elkél.
  • Kövesse a kiérkező szervek utasításait.

Vissza a lap tetejére!

Tűz

éhány feladatot el kell végeznünk, hogy megelőzzük a tűz kialakulását, megvédjük magunkat, családunkat és a tulajdonunkat a tűz veszélyeitől.

Füstjelzők:

  • Vásároljunk egy megbízhatóan működő füstérzékelőt (tűz jelzésére), CO érzékelőt (gázkazán hibájának jelzésére). A jól működő érzékelők időben jeleznek, ha füstöt, égésterméket érzékelnek a helyiség levegőjében.
  • Helyezzünk el minden használati szinten legalább egy érzékelőt. A hálószobákba és azokba a helyiségekbe, ahol nyílt lánggal üzemelő fűtő vagy főzőberendezés van, külön-külön szereltessünk be. Az érkélőket a mennyezetre vagy attól maximum 40 cm-re tegyük.
  • Minden hónapban teszteljük le a füstérzékelőt, és évente cseréljük újakra az elemeket. Tíz év elteltével vásároljunk újabb, modernebb érzékelőt.
Menekülési lehetőségek:
  • Családunkkal nézzük meg közösen, tűz esetén merre tudunk a leggyorsabban a szabadba menekülni a házunk (lakásunk) egyes helyiségeiből.
  • Gyakoroljuk a menekülést.
  • Ellenőrizzük, hogy minden nyílászáró nyitható, nincsen-e beszögelve, beragadva. A biztonsági rácsok nyithatók-e belülről. A fixen rögzített fémrácsok megakadályozhatják a menekülést.
  • Tanítsuk meg a családunk minden tagjának, hogy tűz esetén a padló közelében (leguggolva, négykézláb) közlekedjünk, mert itt biztonságosabb. A füst és a hő felfelé száll.
  • Ne pakoljunk semmit a folyosókra, lépcsőkre, kiürítési útvonalakra. Baj esetén a tárgyak akadályozhatják a gyors és biztonságos menekülést.
Tűzveszélyes anyagok:
  • Zárt térben soha ne használjunk benzint, gázolajat vagy hasonló gyúlékony folyadékot.
  • A tűzveszélyes anyagokat csak jól szellőztetett helyen tároljuk, hőtermelő berendezésektől távol.
  • Soha ne dohányozzunk, ne használjunk nyílt lángot, ha éghető folyadékkal dolgozunk.
  • Használat után nyílt téren elhelyezett fémedénybe dobjuk azokat a rongyokat, amelyeket tűzveszélyes folyadékkal itattunk át.
Hőtermelő készülékek:
  • Legyünk óvatosak és körültekintőek, amikor nyílt lánggal üzemelő fűtő, melegítő vagy főzőkészüléket használunk.
  • Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.
  • Ellenőriztessük rendszeresen szakemberrel a tűzveszélyes folyadékkal (olajjal) üzemelő fűtőkészüléket. A berendezéstől távol tároljuk az üzemanyagot, utántöltését csak kihűlt állapotában végezzük.
  • Fával, szénnel üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot ne pakoljunk, a kipattanó szikra felfogására fémből készült szerkezetet használjunk. A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan tartsuk zárt állapotban. A tisztítását csak lehűlt állapotában végezzük. A hamut és a salakot teljesen lehűtött állapotban ürítsük fémkonténerbe. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.
  • A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsuk be, és üzemeltessük.
  • Gázzal üzemelő készülékeinket évente szakemberrel ellenőriztessük.
  • A kémények ellenőrzése is szakember által évente ajánlott.
  • Tartsunk távol minden berendezési tárgyat a fűtőtesteinktől és a hozzá kapcsolódó füstelvezető csövektől.
Gyufa és a dohányzás:
  • Tűzgyújtó eszközeinket (gyufa, öngyújtó, gázgyújtó stb.) tartsuk elzárva, gyermekek által el nem érhető helyen.
  • Ne dohányozzunk ágyban, ha betegek vagy álmosak vagyunk. Mély, nem éghető anyagú hamutartót használjunk. A cigaretta vagy a szivarvéget eldobás előtt vízzel öblítsük le.
Elektromos készülékek:
  • Villanyszerelővel rendszeresen ellenőriztessük az elektromos készülékeinket (lakóépületben kilencévente). Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa égésre utaló szag esetén azonnal válasszuk le a hálózatról (húzzuk ki a konnektorból).
  • A kismegszakítókat, biztosítókat csak szakemberrel cseréltessünk, javíttassunk.
  • Használat előtt szemrevételezéssel ellenőrizzük az elektromos berendezéseinket, a csatlakozókat és a vezetékeket nézzük meg, nincs-e eltörve, megrepedve.
  • Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat. Lehetőleg földelt eszközöket használjunk.
  • Elektromos fűtőkészüléket soha ne takarjunk le, ne tegyük közel bútorainkhoz, éghető anyagból készült tárgyainkhoz.
  • Ne érintsük vizes kézzel, és ne használjuk nedves környezetben elektromos berendezéseinket (kivéve a megfelelő védelemmel ellátott eszközöket).
  • Ne hagyjunk bekapcsolva elektromos készüléket, ha eltávozunk otthonról (teljesen kapcsoljuk ki a TV-t, videót stb., ne hagyjuk készenléti üzemmódban sem).
Egyéb:
  • Zárt ajtók mellett aludjunk.
  • Szerezzünk be egy ABC tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket (6, vagy 12 kg-os ABC porraloltót), és ismertessük meg családunkkal a működését (minden készülékre az üzembe helyezése, használata, érvényessége rá van írva).
  • Vásároljunk füst- és hőérzékelőket, telepítsünk CO érzékelőket gáz vagy fa-széntüzelésű kazánok, berendezések használata esetében.
  • Ismerjük meg a lakóépületünkre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. (A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.)
  • Kérjük ki a helyi tűzoltóság szakembereinek véleményét a tűz megelőzésének lehetőségeiről.
  • Propán-bután gázpalackot nem használhatunk, nem tárolhatunk olyan helyiségben vagy földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (pl.: panelszerkezet).
Mit tegyünk tűz esetén?

Ha a ruhánk meggyulladt:
  • Azonnal vegyük le, és cipőnkkel tapossuk meg, míg a tűz el nem alszik.
  • Ha nem tudunk levetkőzni, akkor feküdjünk le a földre, hempergőzzünk meg a homokban.
Ha tűz keletkezett a lakásunkban:
  • Ellenőrizzük az ajtót, még mielőtt kinyitnánk. Ha a szobából ajtón akarunk menekülni, akkor még mielőtt kinyitnánk, a kézfejünkkel ellenőrizzük az ajtó hőmérsékletét. Ha gyanúsnak találjuk, óvatosan érintsük meg a kilincset. Soha ne az ujjunkat vagy a tenyerünket használjuk, mert megéghet, és utána nem fogjuk tudni használni menekülésre vagy létramászásra.

 

Vissza a lap tetejére!

Épülettűz

A lakóépületekben keletkezett tüzek vizsgálati tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberi tényező a tűzesetek túlnyomó részében döntő szerepet játszik. Tipikus keletkezési ok a tűzhelyen felejtett zsiradék túlhevülése és meggyulladása, a felügyelet nélkül hagyott gyertya, mécses – ide értve az adventi, karácsonyi koszorú és fenyőfa baleseteket is –, a dohányzás, valamint a lakásfelújítások során gondatlanságból bekövetkezett események. Ezek a tüzek megelőzhetők néhány alapvető óvintézkedés betartásával.
 
 

  • A konyhában tűzhelyen fövő ételt ne hagyjuk felügyelet nélkül, különösen a bő zsírban, olajban készülő ételeket. A kifutó zsiradék azonnal lángra kap, és a konyhák zsúfolt bútorozottsága a tűz továbbterjedésére jó lehetőséget biztosít.
  • A meggyújtott gyertyát, mécsest ne hagyjuk magára még rövid időre sem. Az adventi koszorúkon és fenyőfákon meggyújtott gyertyák még felügyelet mellett is veszélyt hordoznak magukban. Az idő múlásával és a növényi részek száradásával ez a veszély hatványozódik.
  • A dohányzás egyre kisebb százalékban, de még mindig dobogós helyezettként szerepel a tűzkárstatisztikákban. Kellő odafigyeléssel ezek az esetek megelőzhetők. (például, ágyban történő dohányzás mellőzése).
  • A lakásfelújítások során a hegesztés, a fémek vágása, csiszolása során keletkező megbúvó szikrák még órák múlva is okozhatnak tüzet. Takarással, nedves rongyokkal védekezhetünk.
  • A panelépületek villamos hálózata a létesítés kori fogyasztói szokások figyelembe vételével került tervezésre. Az eltelt időszak alatt a háztartások áramigénye jelentősen megnövekedett, ami a belső hálózat túlterheléséhez, illetve fokozott elöregedéséhez vezet. Fokozott tűzkockázatot jelent.
  • Jogszabályi előírás, hogy a villamos hálózatot felül kell vizsgáltatni, mely alól a lakások sem kivételek. Lakóépületek esetében ez a felülvizsgálati ciklusidő 9 év. A méréssel történő vizsgálat fényt derít a nem látható, érzékelhető hibákra is, melyek így kijavíthatóvá válnak.
  • A villamos berendezéseket használat után lehetőleg válasszuk le a hálózatról. Ha hosszabb időre elutazunk, ne hagyjunk elektromos berendezést bedugva (TV, hűtő, számítógép, stb.), mivel ezek még kikapcsolt, készenléti állapotban is fogyasztóként üzemelnek. Esetleges meghibásodásuk tüzet okozhat, ami a felügyelet hiánya miatt komoly károkhoz vezethet.
  • A panelépületekben a beépített, tűzbiztonságot növelő berendezések (száraz, vagy nedves rendszerű fali tűzcsapok, lépcsőházi hő- és füstelvezető berendezés, vészvilágítás, esetlegesen biztonsági felvonó és túlnyomásos füstmentes lépcsőház) megfelelő működése, karbantartottsága alapkövetelmény. Ezek a berendezések életvédelmi célokat szolgálnak. Biztonságunk érdekében ezen berendezések működtetésének lehetőségével legyünk tisztában.
  • Biztonsági kockázatot rejt a közös terek vagyonvédelmi rácsokkal történő lezárása, illetve a lezárt területen történő tárolás.
  • A több lépcsőházas társasházak, lakóközösségek – vagyonbiztonságukra történő hivatkozással – rendszeresen lezárják a lépcsőházak közötti átjárási lehetőségeket. Az átjárók akadálymentes használhatósága alapkövetelmény az épület biztonsága tekintetében. Megoldást jelent, ha a nyithatóságot biztosító kulcs az átjáró két oldalán elhelyezésre kerül.
A panelépületek tűzvédelmi megfelelőségét alapvetően nem az épület maga határozza meg, hanem az ott lakók magatartása, a lakóközösséghez fűződő felelősségteljes viszonya.
A fenti észrevételek átgondolása, figyelembe vétele a mindennapi életben nem csak a magunk, hanem a közösség tűzbiztonságára is kihat.

 

Vissza a lap tetejére!

Tömegrendezvények

A könnyebbé váló közlekedés és a népesség növekedése miatt egyre több ember látogatja a különböző eseményeket, rendezvényeket. A sportmérkőzéseken, a tüntetéseken vagy a bevásárlóközpontokban nagy tömeg gyűlhet össze. A csoportos emberi magatartás egyik legkatasztrofálisabb megjelenési formája a pánik okozta, tömeges, fejvesztett menekülés. Ez a menekülés gyakran halálos kimenetelű balesetekhez is vezethet, mert a tömeg embereket nyom össze vagy tipor el. Ezt a viselkedést gyakran életet veszélyeztető szituációk váltják ki, pl. tűzeset egy zsúfolt épületben, természeti katasztrófák stb. Vannak esetek, amikor az ülő- vagy állóhelyekért siető emberek között alakul ki pánikszerű rohanás, máskor pedig minden ok nélkül. A szakemberek ugyan folyamatosan dolgoznak ki módszereket az ilyen szerencsétlenségek mértékének csökkentésére, de a tömeges események száma és mérete egyre nő, ezek gyakorisága is emelkedik. Ezért fontos az emberek felkészítése a tömegpánik elkerülése érdekében.

Hogyan alakul ki a pánik?

Veszély kialakulása esetén az emberek között a pánik elkerülhetetlen.

Az emberi agy a veszély elkerülése érdekében automatikusan próbál védekezni: hirtelen megnő az idegrendszernek az alapizgalmi szintje, és ennek következményeként egyszerűen a legtöbb ember képtelen arra, hogy gondolkozzon, racionálisan felmérje a helyzetet. Ezt hívják egyszerűen “idegrendszeri korlát”-nak Az agy tehát blokkolja a gondolkodást, „vészhelyzet” üzemmódra kapcsol és csak az ösztönök működnek: pánik van tehát menekülni kell. Éppen úgy, mint az állatoknál. Az állatvilágban is az nyer és az éli túl, aki gondolkodás nélkül azonnal reagál.

Amikor a tömeg egy emberként ismeri fel, hogy életveszélyes helyzet alakult ki, mindenki gondolkodás nélkül a legegyszerűbb megoldást választja: azt csinálja, amit a többiek. Az emberek meggyorsítják lépteiket. Ilyenkor a gyors haladás következtében egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és megkezdődik a lökdösődés. A haladás koordinálatlanná válik, különösen ha szűk kijáraton próbálnak átmenni. A kijáratoknál dugulások és tömörülések keletkeznek. Az összepréselődött emberek tömege hatalmas erőt fejt ki. Az egyén ilyenkor úgy látja, hogy a többi ember jelenléte egyenesen akadályozója a menekülésének, ezért a velük való együttműködés helyett inkább a versenyt választja a reakció formájaként, s a tét saját életének mentése. A menekülés egyre kilátástalanabb, mivel a sérült, földre zuhanó emberek további akadályt képeznek. Az emberek hajlanak a közelükben lévők utánzására. A megvadult, vak tömeg gyakorta észre sem veszi, hogy van másik kijárat, amelyen könnyen elmenekülhetnének.

A menekülési pánikhelyzeteknek 2 alapváltozatát különböztethetjük meg:

1. Az emberek tudják, hogy merre van a kijárat, és a problémát elsősorban az okozza, hogy nem tudják elég gyorsan elhagyni a helyiséget, mert túl sokan vannak és a kijárat szűk, így ott az emberek feltorlódnak. Ilyenkor a kijárat elé helyezett oszlop segíthet a szabad áramlás növelésében, mert csökkentheti az ott fellépő nyomást.

2. A másik alaphelyzet, amikor egy hirtelen, riadalmat keltő információ (például tűzriadó esetén) után zárt térben (terem, bolt, mozi) tartózkodó emberek próbálnak menekülni olyan feltételek között, amikor a sötét vagy füst miatt a kijárat helye nem látható. Ekkor a "feladat" része a kijárat megtalálása, és kérdés, hogy ebben a pánikhelyzetben az emberek képesek-e kollektív módon cselekedni.

Mit tegyünk?

  • Mielőtt még kitörne a hanyatt-homlok menekülés, egy nagyon pontos, nagyon rövid, nagyon egyszerű instrukcióval kell megmondani, vagy megmutatni, hogy merre van a kijárat.
  • Fontos a "Lassan járj, tovább érsz" mondás gyakorlati alkalmazása. Ha normális léptekkel haladnak az emberek, könnyebben eljutnak a kijáratig és átjutnak rajta, mintha rohannának.
  • Maradjunk nyugodtak, higgadtak! Vigyázzunk társainkra!
  • Ha sérült embert látunk, vigyük védett helyre. Nyugtassuk meg, öntsünk belé erőt! Minél hamarabb értesítsük a mentőket.

Vissza a lap tetejére!

Szúnyoginvázió
Tavasszal, a meleg időjárás hatására gyorsan kifejlődnek a szúnyoglárvák.

A legnagyobb csapást az öntésterületeken, ártereken kifejlődő gyötrő-szúnyog
(Aedes) fajok jelentik, mivel kifejlett egyedeik tenyészőhelyeiket messzire, akár 15 kilométerre is elhagyják.

A szúnyogártalom ellen többféleképpen védekezhetünk.
Egyéni védekezés szúnyogok ellen
A hazánkban élő körülbelül 50 szúnyogfaj közül több csípőszúnyog él. Higiénés jelentőségük és gyakoriságuk miatt a foltosszárnyú maláriaszúnyog, a gyötrő szúnyog, a házi szúnyog és a mocsári szúnyog a legfontosabbak.
A szúnyogok elleni védekezés legegyszerűbb vegyszermentes módja, ha nem engedjük be őket a lakásba, azaz szúnyoghálót használunk, és lecsapjuk a bejövő vérszívókat. A szúnyogok leginkább a tócsákban, víztárolókban tudnak elszaporodni, így javasolt ezek megszűntetése, például a ház körül elhelyezett víztárolók, hordók letakarása, gyakori kiürítése.
  A szúnyogok a verejtékben lévő tejsav és a kilélegzett szén-dioxid alapján keresik az áldozatukat, de az édes szagok (pl. dezodorok, hajlakk) és az érett sajtszag is vonzza őket. A testrészeket sem egyformán támadják meg, a kézfejet például gyakrabban választják, mint a kart, de vonzza őket a mozgás és a sötét ruha is. A szúnyogfajok többsége leginkább a felnőtt férfiakat, kevésbé a nőket és legkevésbé a csecsemőket és a gyermekeket csípi meg.

Távol tarthatjuk a vérszívókat, ha olyan szagot tudunk kibocsátani, amely megtéveszti a szúnyogok szaglását. A természetes szagok közül riasztószereknek sokan ajánlják a citrusféléket és a szegfűszeget, sőt a kettő kombinációját. Azaz, ha fél narancsra vagy citromra szegfűszeget szórunk, majd leöntjük tömény szesszel, a kipárolgó illat hatékonyan tartja távol a szúnyogokat. Szegfűszeg más módon is jó riasztószer: porrá törve gézzsákban akasszuk fel a lakásban. A citrusok olaja bőrre, ruházatra kenve is bizonyos mértékig elriasztja a vérszívókat. Szúnyog riasztóhatást megfigyeltek még citronella, pálmarózsa, indiai citromfű, eukaliptusz, levendula, kámfor, rozmaring, kerti kakukkfű, borsosmenta, cédrusfa és pacsuli illóolaja esetén is. Ecettel átitatott anyag, illetve a gesztenye- és a diófa levelének főzete is távol tarthatja a vérszívókat.

Füstölő vagy gyertya égetése szén-dioxidot bocsát ki, ami megzavarhatja a szúnyogokat, bár ez a módszer csak kis számú szúnyog esetén hatékony. E módszernél ügyeljünk a tűzbiztonságra: éghetetlen, nem felborítható tálba. Tartóba helyezzük el a füstölőt, gyertyát. A nyílt lángot soha ne hagyjuk magára, elalvás, vagy a helyiség elhagyása előtt oltsuk el!

Ha vegyszert használunk szúnyogirtásra, lehetőleg a ruhánkat fújjuk csak be, illetve a leginkább kitett testrészeinket: arc, kéz, vádli. A csecsemőket a babakocsira feltehető szúnyoghálóval védhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a vegyszeres flakonokat kisgyermek ne érhesse el, még üresen sem!

Sajnos a legtöbb természetes módszer bizonyos szúnyogmennyiség felett nem mindig hatékony. A lakásokban, a ház körül, de a közterületeken is hatékonyan bevethető a szúnyogok ellen az UV fénycsapda. Ezek a csapdák azonban minden rovart elpusztítanak. Mivel kísérletek bizonyították, hogy számos vízhez kötődő rovarfaj számára vonzó a vízszintesen polarizált fény, a kutatók szelektívebb fénycsapdát készítettek, amely lényegesen hatékonyabb volt, és döntően csípőszúnyogokat fogott.
 

http://tudatosvasarlo.hu   2. Közterületi szúnyogirtás: Ajánlatos a védekezést régiós szinten végezni, hogy ne legyen a közelben kezeletlen terület. Több módszer alkalmazásával lehet számottevő és költségtakarékos eredményt elérni. Környezettudatos szúnyoggyérítés során olyan tevékenységet végzünk, amely meggátolja a szúnyogártalom kialakulását, illetve természetes módszerekkel szűnteti meg a szúnyogcsapást, pl. a szúnyogok természetes ellenségeinek elszaporítása
(denevér -a repülő szúnyog ellensége; hal, béka -a szúnyoglárvák ellensége). Egészségügyi rovarirtáshoz egészségügyi (ANTSZ) és környezetvédelmi engedélyezésre van szükség. (A Balatonnál az ANTSZ nem kapcsolódik be, a cégek önállóan végzik az irtást.) Célszerű a döntésbe (hol, milyen módszerrel, milyen anyaggal) ökológust, természetvédelmi szakembert és közgazdászt bevonni. Szúnyoggyérítés típusai:
  1. Kémiai
Hazánkban túlnyomórészt a kifejlett szúnyogok ellen folyik nagyobb területen rendszeres és szervezett szúnyogirtás. Ez elsősorban piretroid típusú adulticid szerekkel végzett kémiai szúnyogirtást jelent. Az engedélyezett piretroidok hatóanyaga alapvetően alfametrin ill. deltametrin. (K-othirinULV szer) Ezek melegvérűekre nem veszélyesek, azonban a belterületi védekezés miatt az érintet lakosság, illetve a méhészek kiértesítése kötelező. A belterületeken engedély szerint napkeltétől 1000 óráig, majd 1700 órától napnyugtáig tart a permetezés. A kémiai módszerek az egyre szigorodó EU környezetvédelmi előírások miatt valószínűleg hosszabb távon a jelenlegi szintről visszaszorulnak.
Előnyei:
  • gyorsan, nagy mennyiségben, nagy területre kijuttatható
  • régóta bevált szerekkel dolgoznak,
  • a technológia jól ismert.
Hátrányai:
  • hatékonysága nem mindig megfelelő,
  • a kezelést csak a kora reggeli vagy a késő esti órákban végezhető, mivel ez a szúnyogok legaktívabb időszaka
  • légi kijuttatása esetén erősen függ az időjárási viszonyoktól,
  • az imágóirtás környezetkárosító, az alkalmazott toxikus szereknek ugyanis hasznos vagy védett rovarok is áldozatul esnek, a szerek a méhekre szintén veszélyesek,
  • haltoxicitása miatt a vízpartok közelében védősávot kell elhagyni.
  1. Biológiai
Legelterjedtebb környezetbarát módszer a mikrobiális (bakteriális) készítmények alkalmazása a szúnyoglárvák ellen. A csípőszúnyogok tenyészőhelyeinek kezelésére Bacillus thuringiensis israelensis (Bti) tartalmú készítményeket alkalmaznak.
Előnyei:
  • a Bti alapú készítmények szelektív módon csak egyes kétszárnyú (Diptera) fajok, különösképpen a csípőszúnyogok lárváira hatnak,
  • 1-2 napon belül a lárva pusztulásához vezet,
  • lényegében preventív védekezésnek tekinthető,
  • a nap bármely szakában végezhető, időjárástól majdnem függetlenül. 
Hátrányai
  • Költségesebb (de egyre versenyképesebb!),
  • Kevesebb a kijuttatására alkalmas berendezés.

Vissza a lap tetejére!